35670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromótorok önműködő indítására
Megjelent 1 906. évi május hó 9-én. MAGY. gfe^ RIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS B5670. szám. VII'g. OSZTÁLY. Eljárás elektromótorok önműködő indítására. DR KALLMANN MÁRTON VÁRÓ SI ELEKTRIKUS, A KIRÁLYI MŰEGYETEM MAGÁNTANÁRA BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 2-ika. A szokásos indító ellenállásoknál tudvalevőleg a motor indításánál az ellenállás különböző szakaszait kézi forgattyúval egymásután kikapcsoljuk, mimellett az ellenállás úgy van méretezve, hogy az indítási áram bizonyos maximális értéket meg ne haladjon és hogy az áramerősség ingadozásai az indítási tartam alatt meghatározott határok között mennek végbe, mely határok egy maximális áram (I max) és egy legkisebb áram (I min.) által vannak megadva. Az indítási áram erősségének az indításhoz elegendőnek kell lennie; az áramingadozások illetve az árramlökések az indítási idő alatt annál annál csekélyebbek, micél több ellenállási fokozatról gondoskodunk. Az 1. ábrában az ismeretes indítási diagramm, még pedig hét fokozattal bíró ellenállás alkalmazása esetében van föltüntetve. Az abscisszatengely I—VII. pontjai ezen ellenállási fokozatoknak felelnek meg, melyeket a forgattyú vagy kapcsolókar mozgatása által kapcsolunk ki fokozatosan. Az abscisszák e mellett a fordulatszámnak vagy a sebességnek felelnek meg, melyet az indított elektromotor lassanként fölvesz. Az ordináták az áramerősségeket jelzik, mely áramerősségek I max. és I min. között változnak. Igyekezetünk arra irányul, hogy egyrészről az indítási periódus tartamát lehetőleg megrövidítsük, másrészről, hogy emellett nagy áramlökéseket elkerüljünk, vagyis hogy az átmenet fokozatos legyen. Ezt folyadékindítóellenállások alkalmazása esetében tudvalevőleg bizonyos mértékben elérhetjük, azonban azen folyadékindítóellenállásoknak nagyon is sok mindenféle gyakorlati hátránya van. Más kísérletek a fokozatos ellenállásnak folytonos átmenettel való kiiktatására, melyek azon alapulnak, hogy szénpor, graphit, fémpor vagy hasonlók változó erősségű saj tolásnak alávetve ellenállásukat változtatják, többé vagy kevésbbé eredménytelenek maradtak. Azt a tulajdonságot pedig, hogy az indító ellenállás önműködően működjön, mindezen berendezések által sem érjük el; ehhez azonkívül még külön relaisek, rendesen elektromágneses automaták szükségeltetnek, melyek az indítóellenállás egyess zakaszait, nevezetesen rendszerint egy fémreosztátot az indító elektromotor növekvő segességének arányéban önműködőlég kikapcsolnak. Emellett ritkán elegendő kevesebb, mint
