35661. lajstromszámú szabadalom • Reteszelőszerkezet nyomóvezetékekhez

Megjelent 1906. évi május hó 9-én. MAGY. ^Ajw KIR. SZABADALMI wKtf HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 35661. szám, XXI/d. OSZTÁLY. Rekesztő szerkezet nyomóvezetékekhez. DE FERRANTI SEBASTIAN ZIANI MÉRNÖK LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 9-ike. Jelen találmány tárgya nyomóvezetékekhez való rekesztő szerkezet, melynek tolószelepe jelentékenyen kisebb méretekkel s jóval kisebb súllyal bír, mint az ismeretes hasonló szelepek, a mellett pedig csekélyebb veszteséget okoz tömítetlenség folytán és működtetésére is csekélyebb erő szükséges. A szelep és a beállítására szolgáló szerkezet egy szűkülő és egy bővülő csatorna között van elrendezve, mely olyan kiképezéssel bír, hogy a közeget lényeges veszteség nélkül, növekedő és azután csökkenő sebességgel vezeti a szabályozó szerkezet felé, illetve távolítja el attól. Ha a szelepet rugalmatlan folyadékoknál, pl. víznél alkalmazzuk, akkor a be- és kivezető csatorna keresztmetszetet lassanként csökkentjük, illetve nagyobbítjuk, mint pl. a Venturi-féle vízmérőknél ismeretes. Ha azonban a szelepet rugalmas közegeknél alkalmazzuk, akkor a keresztmetszet változása már gyorsabb lehet s ennélfogva a csatornák rövidebbre vehetők, anélkül hogy a szerkezet hatásképessége lényegesen csökkenne. Azonban úgy rugalmas, mint rugalmatlan közegeknél a veszteségek elkerülése szempontjából lényeges, hogy a csatornák torkolatai pontosan szemben álljanak egymással, és ha az alkalmazott szelep vezető nyílással bír, akkor ennek a csatornák torkolatával pontosan meg kell egyeznie. Jelen szelepnél továbbá a törések elkerülése czéljából merevítő bordák alkalmazása válik szükségessé. A mellékelt rajzokon az 1. és 2. ábra a szelep egyik kiviteli alakját mutatja hosszmetszetben, illetve az A—A vonal szerint vett keresztmetszetben, míg a 3—24. ábrákon a leírás folyamán megmagyarázandó kiviteli alakok és részletek láthatók. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (c) szelep (d) nyílása körülbelül felényi vagy még kisebb keresztmetszettel bír, mint a (b) bevezető cső. A szabályozandó közeget a szelep nyílásához a folyton szűkülő (a) esatorna vezeti, míg a közeg elvezetésére egy másik, folyton bővülő (a) csatorna szolgál. Az (a) csatornák külső végei ugyanolyan keresztmetszettel bírnak, mint a (b) cső csatornák hossza és keresztmetszete pontról-pontra úgy van megszabva, hogy a szelep egyik oldalán a közeg sebessége és nyomása megfelelően nagyobb sebességgé és megfelelően kisebb nyomássá alakul át, úgy hogy a közeg le-