35661. lajstromszámú szabadalom • Reteszelőszerkezet nyomóvezetékekhez

_ 2 — hetőleg nagy sebességgel áramlik át a szelep nyílásán, mire a szelep másik oldalán a sebesség ismét nyomássá alakul át. A csatornák alakjának kellő megválasztása által a nyomásveszteség igen csekéllyé tehető, különösen ha a csatornák pontosan és jól vannak megmunkálva és csiszolva. A csatornák között közönséges zsiliptábia is alkalmazható, azonban czélszerű a szelepet az 1. ábrán látható módon kiképezni, mely szerint a (d) nyílás, nyitott szelep esetében, a csatornák nyílásával pontosan összeesik. A (c) szelep az (e) csavarorsón ülő (g) kézikerék segélyével mozgatható, a hol a csavarorsó a (c) szelepnek egy fúrásában kiképezett anyacsavarmenetekkel kapcsolódik. A (k) födél a közegnek az (e) csavarorsóhoz való szivárgását megakadályozza. A szelepnek nyomóvezetékbe való iktatása esetén gondoskodni kell a szelepnek hosszirányban való merevítéséről, mivel máskülönben az összeszűkülés helyén könnyen törések léphetnének föl. Az 1. ábra szerint ezen czélból (1) bordák vannak alkalmazva. Ha azt akarjuk, hogy a közeg a szelepet csekélyebb sebességgel hagyja el, mint a milyennel a szelephez érkezett, akkor a közeget a szeleptől elvezető csatornát nagyobb mértékben bővítjük, mint a bevezető oldalon fekvő csatornát. Ily módon a nyomás, mellyel a közeg a szelepet elhagyja, könnyen meghatározható. A bevezető csatorna keresztmetszetét a (b) cső végétől kezdve a szelep nyílásáig a szabályozandó közegnek megfelelő módon kisebbítjük. Ezen kisebbítés vagy szűkítés a megengedhető nyomáscsökkenés szerint is változtatható. Ha a nyomáscsökkenés nem fontos, akkor az átbocsátó nyílás kisebb lehet, mint az 1. ábrán, és megfordítva. A 3. ábra a találmánynak egy kiviteli alakját kúp- vagy ékalakú szelep alkalmazása esetén mutatja, a milyen pl. hideg folyadékoknál találhat alkalmazást. A (c) szelep kúposán vagy ékalakban van kiképezve s a (k) bevágásba illik. Ezen szerkezetnél mindegyik csatorna végén egy kis gyűrűalakú szabad tér van, ha a szelep nyitva áll. Azonban ezen szerkezetnél némi szivárgás fog föllépni, minek következtében a szelep kevésbbé előnyös, mint a már leírt szelepszerkezet. A 4. ábra szerint a szelepzár három részből van összeállítva. A (p) és (q) részek első oldalukon körív vagy más alkalmas alakú keresztmetszettel birnak s az eltolható rész megfelelő alakú fölületein nyugosznak oly módon, hogy ezen fölületek a velük összeműködő részeknek megfelelően állhatnak be. Az 5., 6. és 7. ábrán, melyek közül a 6. ábra baloldala az 5. ábra metszete a B—B vonal szerint, jobboldala pedig a C—C vonal szerint, oly kiviteli alak van bemutatva, melynél a bebocsátó csatorna keresztmetszetének csökkentése rövidebb úton megy végbe, mint a kibocsátó csatorna keresztmetszetének nagyobbítása minek következtében az egész szerkezet hossza is kisebb lesz. A föltüntetett kiviteli alaknál a szelep három részből áll. A (p) és (q) zárólapok (r) födőnyúlványokkal és (s) tartónyúlványokkal vannak ellátva, melyek az 5. ábrán látható módon kapcsolódnak egymással. A (p, q) lapok között (t) rúgó van elrendezve, mely a szelep részeit fészkükre szorítja, ha a szelep teljesen nyitott helyzetben van. Az (s) nyúlványokat (u) szem veszi körül, melynek egy toldatával az (e) szeleporsó kapcsolódik. A szeleporsó (g) fogantyúja oly szerkezettel látható el, mely a (d) nyílásnak a csatornák torkolataival való összeesését pontosan jelzi. A 8. és 9. ábra szerint az (e) szeleporsó közvetlenül van összekötve a szeleppel. A 10. ábra oly szerkezetet mutat, melynél a (p, q) szelepfólületek kopása kiegyenlíthető, a mennyiben ezen lapok jobbra és balra haladó csavarmenetekkel biró csőtoldatokkal vannak ellátva, melyek az (e) szeleporsónak egy csavarmenetes fúratával kapcsolódnak. A szeleplapok köralaknak lehetnek s oly szerkezettel láthatók el, melyeknél fogva középpontjuk körül elforgathatok. A 11. és 11a. ábra a szeleplopok kopásának kiegyenlítésére szolgáló szerkezet mutat, mely szerint az (e) szeleporsó alsó vége ékalakban van kiképezve, míg a (p, q) szeleplapok