35567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a pinen haloidhydrátok mágnéziumorgános vegyületeinek előállítására
Megjelent 1906. évi április hó 25-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 35567. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás a pinenhaloidhydrátok magnesiumorganos vegyületeinek előállítására. DR HESSE ALBERT VEGYÉSZ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 28-ika. A pinen halóid hydrátjai (pinenchlórhydrát, pinenbrómhydrát, pinenjódhydrát) magnéziummal organomagnéziumvegyületeket képeznek, melyek általános formulája Cl 0 H17 MgX, ahol X egy halogenatoraot (Cl, Br vagy J) jelent. A pinenklórhydrát magnéziumvegyületéről már említés van téve a német kémiai társaság jelentéseiben (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, Band 35, 3695), az előállítás módja azonban ott nincs megadva, úgy hogy föl kell tennünk, hogy az előállítás az akkor szokásban volt, legelőször Grignard által megadott módon történt, azaz hogy a pinenklórhydrát abszolút éterikus oldata fémmagnéziummal kezeltetett. Egy ilyen eljárás foganatosítására irányult többrendbeli kísérlet azonban azt eredményezte, hogy ekkor a pinenklórhydrátnak csak nyomai vitetnek át a magnéziumvegyületbe. Az oldat fölmelegítésével sem sikerült jobb eredményt elérni. A jelen találmány segélyével ellenben igen kedvező kihozatal érhető el, ha a pinenhaloidhydrát oldatát valamely katalizátor, pl. jód vagy valamely magnéziummal jól reagáló alkyl- vagy arylhalogenid, pl. jódmethyl, jódethyl, brómethyl, brómbenzol, jódbenzol, benzylklorid, bornyljodid és hasonló vegyületek jelenlétében fémmagnéziumra hagyjuk hatni. A legjobb eredményeket akkor érjük el, ha úgy járunk el, hogy mindenekelőtt valamely alkyl- vagy arylhalogenid étherikus oldatának behatásával a reakciót megindítjuk és azután e keverékbe a pinenhaloidhydrát oldatát befolyni hagyjuk. Ezen utóbb említett foganatosítási módnál pl. a pinenklórhydrát magnéziumvegyületét 80—85% os kihozatalban kapjuk, ami olyan eredmény, mely az ilyen terpenvegyületek ismert labilitása mellett váratlanúl nagy. A pinenklórhydrát oldására éthert vagy benzolt, toluolt, xylolt és egyéb alkalmas szénhydrogént, vagy éther és szénhydrogének keverékét használjuk. Ezen legutóbb említett módosításoknál lehetővé válik egyrészt, hogy a reakcióhoz szükséges éther mennyiségét tetemesen csökkentsük, másrészt hogy az egész keverék forráspontját úgy fokozzuk, hogy az éther elillanása csak igen csekély mértékben következhetik be. A pinenklórhydrát oldására használt szénhydrogének teljesen vagy csak részben, alkalmas organikus oldószerekkel, mint anilinnel, toluidinnel, dimethylanilinnel, diéthylanilinnel, amylétherrel, anisollal stb. helyettesíthetők.
