35321. lajstromszámú szabadalom • Szedő és öntőgép

lókkal a kellő sorrendben összerakatnak, úgy hogy a sor egyes szavait alkotják. Most az (U) megindító emelő hozatjk működésbe s a matriezák és űrpótlók a (J) kizáró szerkezetben, melyben egyenes vonalba hozatnak, kiigazíttatnak és rögzíttetnek, az öntésnek megfelelő helyzetbe állíttatnak. Most a (K) öntőminta és az (L) olvasztó tégely előre mozdúl s a (Z) öntvény vagy betűsor elkészül, míg az űrpótlókat a (J) szerkezet a sorból kimozdítja és ismét a (G) szekrénybe vezeti vissza. A matriezák most az (N) rúd mentén az (M) láncz segélyével mozgatott elevátorra jutnak s a gép fölső részébe szállíttatnak. A szállító szerkezet a matriczákat olyan helyzetbe hozza, hogy a (Q) elosztó rúddal kapcsolódjanak, melynek mentén a (P) láncz viszi tova a matriczákat s saját csatornáikon keresztül a (C) szekrénybe vezeti vissza. Ez utóbbi művelet alatt a (K) öntőminta kifele fordúl s az (R) kés a (Z) öntvény fenéklapját lenyesi. Az (S) kilökő lemez a (Z) öntvényt most úgy mozdítja el, hogy az öntvény az öntőminta hasítékából kissé kiálljon, mire a T—T kések az öntvény alsó és fölső homloklapját szintén lenyesik. Az (S) lemez ekkor a (Z) öntvényt kilöki s ez utóbbi a sorgyűjtő szerkezetre jut, mely azt a kellő i helyzetben az (Y) szedőhajóra szállítja. Szekrény, matricza, űrpótló stb. A (C) szekrény, az (E) kioldó szerkezetek, az (A) matriezák és (B) űrpótlók, mint a rajzok mutatják, olyan alakkal bírnak, mint a milyenek a Mergenthaler-féle «Linofype» gépeknél vannak alkalmazva. Az (A) matricza (10a. ábra) a szokásos (Al) bevágással bír, melynél fogva a (Q) elosztó rúddal kapcsolódik. A (B) űrpótló (10b. ábra) a szokásos (Bl, Bl) fülekkel és ékalakú (B2) toldattal van ellátva, úgy hogy az űrpótló vastagsága a sor kiigazításának megfelelően változtatható. Ezen részek kiképezésének módja nem tartozik a találmány keretébe s bármely alkalmas vagy kívánatos kiviteli alak alkalmazható. A gép által előállított (Z) öntvény az 53. ábrán látható jól ismert alakkal bír s egyik végével a másikig pontosan kiigazított, mély üregű betűk sorával van ellátva. Kivezető tölcsér. A matriczákat kivezető (D) tölcsér (1., 2., 3., 17. és 49. ábra) számos (D2) csatornával bír, melyek a tölcsér alsó részének középpontja fölé konvergálnak. Ily módon a matricza a szekrényből a gyűjtőhelyre a lehető legrövidebb idő alatt jut el s mindenféle segédszerkezetek, pl szállító szíjak stb. alkalmazása felesleges. Azonkívül mivel, a matriezák majdnem függélyesen haladnak lefelé, oldalaik kopása is a minimumra csökken. A (D) kivezető tölcsér fölső sarkai közelében a (Dl, Dl) csapok körül forgathatóan van ágyazva, úgy hogy fölfelé és az útból kifelé lendíthető, ha az alatta levő gyűjtőcsatornát hozzáférhetővé kell tenni. A (D) tölcsér a kibocsátó nyílás közelében (505) mozgékony nyelvvel (49. ábra), ez pedig (507) csappal van ellátva, mely körül a nyelv az (1) gyűjtőcsatornába forgatható, vagy pedig az (506) bevágással hozható kapcsolatba. Ezen helyzetben az (505) nyelvnek kettős föladata van, úgymint a kivezető tölcsérnek a működési helyzetben való tartása és a matriczáknak oly módon való irányítása, hogy azok, midőn lefelé mozognak, az ide-oda járó (33) tölórúd előtt a kellő helyzetet foglalják el. Billentyűszerhezet. Az (E) kioldószerkezetek a (2) pálczákkal vannak összekötve, (1., 2., 3., 4. és 20. ábra,) melyeknek alsó végeit a (21)* fogazott rúd vagy fésű tartja. Ezen páiezák ide-oda járó mozgásba hozatnak oly czélból, hogy az (E) kioldó szerkezeteket működésbe hozzák s azután eredeti helyzetükbe térítsék vissza. Az (F) billentyűknek a (2) pálczákkal való összeköttetése a (20., 21., 22., 23. és 24. ábrán) van föltüntetve. A pálezák mindegyike egy lelógó (3) kilinccsel áll csuklós kapcsolatban, mely normális vagy működésen kívüli helyzetében a billentyűdeszka keretének (20) keresztrúdján nyugszik. A (3) kilincs (6) peczekkel van ellátva, mellyel a (7) rugó úgy van összekötve, hogy