35321. lajstromszámú szabadalom • Szedő és öntőgép

a (3) kilincset a (20) rúddal rendszerint érintkezésben tartja, és ha másként ellenállásra nem talál, a (3) kilincs (9) alsó végét befeléUendíti és a (12) tengely állandóan forgó (11) hengerével hozza kapcsolatba. A (11) hengeren hosszanti bordák vagy barázdák vannak kiképezve (20. ábra), melyek a (3) kilinccsel kapcsolódnak és azt fölemelik, ha a kilincs (9) alsó vége vagy kampója a bordákkal kapcsolódó helyzetbe van lendítve. Az (F) billentyűk lengő karjának belső vége egy közbenső (4) lengő emelővel van összekötve, melynek másik vége viszont egy (5) csuklóval kapcsolódik oly módon, hogy ez utóbbi a (4) emelő végén bizonyos mértékben elfordulhat. A (20) rúdra (10) közbenső lemezek vannak csuklósan függesztve, melyeknek alsó vége a (3) kilincsnek egy válla és az (5) csukló között fekszik. A (10) lemezek kettős czéllal bírnak, amennyiben az egymásra ható részek kopását megakadályozzák és a (3) kilincseket a (11) működtető hengertől rendszerint távoltartják (20. ábra). Ha a gép kezelője egy (F) billentyűt lenyom, akkora (4) emelő távolabbi vége lesülyed s ily módon az (5) csuklót a (3) kilincs (8) bevágásába vezeti és lehetővé teszi, hogy a (7) rugó a (9) kampót a (11) hengerrel kapcsolódó helyzetbe lendítse (22. ábrá). A forgásban levő (11) henger a (9) kampóval való kapcsolódása következtében a (3) kilincset és a (2) pálczát oly módon emeli föl, hogy az (E) kioldó szerkezet az egyik irányba működésbe jön s a megfelelő matriczát szabaddá teszi. Ugyanekkor a (8) bevágásnak az (5) csuklóval való kapcsolódása következtében az utóbbi fölemelkedik s a (10) lemezzel jön érintkezésbe (23. ábra) és a lenyomott (F) billentyűt eredeti helyzetébe téríti vissza. Ezen időpontban a (11) henger továbbforgása azt eredményezi, hogy a (9) kampó és a henger közötti kapcsolódás megszűnik. Hogy azonban a szétkapcsolódás teljesen biztos legyen, egy ide-oda mozgó (15) lemez van alkalmazva, mely a (14) bevágással kapcsolódik, ha a (3) kilincs föl van emelve és ily módon a (9) kampót kényszermenetűen visszahúzza a (11) hengertől (24. ábra). A (7) rugó azután a (3) kilincset legalsó vagyis normális helyzetébe vezeti vissza (20. ábra), minek következtében a (2) pálcza is visszatér s az (E) kioldó szerkezet működése befejeződik. A (15) lemez egy lengő (16) haránttengelyre van szerelve (2. és 4. ábra) s a (16) tengely egyik végén a (17) emelő ül szilárdan, melynek egyik karja a (12) forgó tengely (19) bütyöktárcsáján nyugszik, másik karja pedig a (18) rugóval áll összeköttetésben. A (18) rugó ós a (19) bütyöktárcsa a (15) lemezt állandóan ide-oda lengeti, mely mozgás czélja föntebb volt kifejtve. A föntebbiekből kitűnik, hogy a billentyúszerkezet működése igen egyszerű és közvetlen s a kioldó szerkezeteknek ezáltal meghatározott működési módja, valamint a kilincs és a henger szétkapcsolása kényszermenetűvé van téve. A (11) henger, mely hosszirányú bordák vagy barázdák sorát hordja, olyan alakkal bír, hogy egyszerre csak egy kilincset hoz működésbe s ily módon megakadályozza, hogy egyidejűleg több kioldó szerkezet jöjjön működésbe s ezáltal a betűk fölcserélésének lehetőségét a minimumra csökkenti. A billentyű mechanizmus rögzítő szerkezettel van ellátva, mely egy félgömbölyű (508) tengelyből (20. ábra) és az (509) fogantyúból áll (2. ábra), melynek segélyével a tengely úgy forgatható el, hogy szükség esetén valamennyi (4) emelőt megfogja vagy szabaddá tegye. Urpótlószekrény. A (G) űrpótlószekrény kibocsátó nyílása a (D) kivezető tölcsér nyílásának szomszédságában fekszik (49., 50., 51. és 52. ábra). A (B) űrpótlók úgy vannak a szekrényben elhelyezve, hogy a (Bl, Bl) füleik a szekrény oldalaira és a (Gl, Gl) sínekre feküsznek, míg (B2, B2) alsó végeik a (G4, G4) kiugrásokon nyugosznak. A (G3) kioldó emelő a (G4, G4) kiugrások között foglal helyet s működésbe hozva, a legkülső (B) űrpótlót a kiugrásokról fölemeli, úgy hogy az űrpótló az (I) gyűjtőcsatornába a matriczák közé eshet az ide-oda járó (35) tolórúd előttj-r