35250. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfúrógép
— 8 — tása ellenében a (25) csavaranya záró fogairól hátrafelé tolható és ezen használaton kívüli helyzetében, a (34) kivágás mellső végén lévő (234) kivágás segélyével rögzíthető és ha a (25) csavaranyát a (22) süvegről lecsavarjuk, csak a peczket kell visszanyomni, mindaddig, a míg a (234) kivágás a (134) megakasztó peczekkel szemközt jut, mire a (31) peczket negyedfordulattal el kell forgatni és a (234) kivágást a megakasztó peczekkel szemközt kell hozni, miáltal ez visszahúzott, vagyis működésen kívüli helyzetben rögzíttetik. A (2) dugattyúkalapács, külső felületének azon pontján, hol a két különböző átmérőjű rész találkozik, egy köröskörülmenő (35) horonnyal van ellátva, mely a dugatytyúkalapácsra ható, expandálni képes folyadék számára szélesebb fölületet képező (135) vállat alkot a dugattyú hátraf elé való mozgása közben, mint a milyen nagy a dugattyúkalapács két különböző átmérőjeközött a különbség akkor volna, ha a (35) horony nem volna elrendezve. A folyadék a (135) vállra hat és a dugattyúkalapácsot hátrafelé mozgatja, a mint ez alább bővebben le lesz írva. A dugattyúkalapács továbbá egy, czélszerűen három különböző átmérőjű, tengelyirányú (36) fúrattal van ellátva, mely a dugattyúkalapács belsejében annak hátulsó végétől közel mellső végéig ér. A dugattyúkalapács tengelyirányú furatának legnagyobb átmérőjű része annak hátulsó végén, legkisebb átmérőjű része annak mellső végén van. A dugattyúkalapács köpenyén a legszélesebb átmérőjű fúratból sugár irányában kiindulva, több (37) fúrat vezet keresztül, míg annak legkisebb átmérőjű furatából ugyancsak sugárszerűen több (38) furat indul ki. A dugattyúkalapács mindkét végén előnyösen négy ilyen furat nyer alkalmazást, melyek úgy vannak elrendezve, hogy a dugattyúkalapács hátulsó végén lévő (37) furatok a henger hátulsó végéhez közel lévő, köröskörül menő (6) kamrának felelnek meg, míg az annak mellső végén lévő (38) furatok a gyűrűalakú (7) beömlési csatornához tartoznak. Ha a dugattyúkalapács gyűrűalakú (35) csatornája és a két átmérő találkozási pontján lévő (135) válla a (6) kamra mellső szélén foglal helyet, a mint ez a 3. ábrán látható, akkor a dugattyúkalapács ezen helyzetében a folyadék beáramlása a (7) csatornából a dugattyúkalapács belsejébe, a (38) furatokon keresztül meg van akadályozva és a dugattyúkalapács előre mozgattatik, hogy a fúróra ütést mérjen, a mint ez az alábbiakban részletesebben le lesz írva. A fúrót tartó (20) karmantyúba a (40) fúró szára lazán van beillesztve. E fúró egy gömbölyű aczélrúdból áll, mely egyik végétől a másikig terjedő tengelyirányú (41) fúrattal van ellátva. A fúrónak a dugatytyúkalapács által közvetlenül befolyásolt (141) vége előnyösen hátszögkeresztmetszetűre készíttetik. A hatszögkeresztmetszetű részhez csatlakozó szárrész gömbölyű részén (42) karima van kiképezve. A fúró metsző éle egy szélesebb gömbölyű (142) fejből (4. ábra) áll, melynek homloklapja a fúró tengelyére derékszög alatt van elrendezve. Külső fölületének átmérője nagyobb, mint száráé és hátrafelé keskenyedve, fokozatosan megy át a szárba. A fej homloklapján Y-alakú (43) bordákból vagy fogakból álló, köröskörül menő koszorú van elrendezve, mely bordák vagy fogak sugárszerűen vannak elhelyezve és a tengelyirányú (41) furat kerületétől magának a fúrófejnek kerületéig haladnak. Ezen metsző élek szorosan vannak egymás mellett elhelyezve és a rajzon ábrázolt kivitelnél egy olyan fúrón, mellyel pl. 3 cm. átmérőjű lyukat akarunk előállítani, előnyösen mintegy tizennégy nyer elrendezést. A fúró fejének fölületén két-két fog között egy-egy (143) horony (8. és 9. ábra) van kiképezve, mely a fej keskenyedő részén rövid távolságra terjed; e hornyok azonban el is maradhatnak. A fúrón keresztülmenő furat arra szolgál, hogy azon levegőt vagy vizet szoríthassunk keresztül a metsző élekhez és ez által a kőzetszilánkokat és a port olyan gyorsan, mint a mily gyorsan a metsző élek a kőzetbe behatolnak, azoktól eltávolítsuk.
