35166. lajstromszámú szabadalom • Elégési mótor vízhűtés nélkül

a hengerén megerősítő csavarokat vulkáno­zott ebonitból készült hüvelyek veszik körül, a csavarházak ugyancsak ebonit alátétleme­zeken nyugszanak. Eme leírt elrendezés következtében az (5) lemez magas hőmérséklete a tulajdon­képeni dugattyú súrlódó részére át nem megy, ép így a fenékdarab is szigetelve van a henger ama részétől, melyben a du­gattú mozog. Minthogy a dugattyú nem melegszik föl, a dugattyú és hajfórúd kapcsolására a (9) aczéllemez szolgálhat, úgy hogy a jelzett részek között súrlódás nem léphet föl. Mindegyik henger alsó része egy-egy (10) beszívó és (11) kifuvatószeleppel van föl­szerelve (2. ábra), melyeket egy-egy bur­kolat vesz körül. A kifuvatószelep burkolata egy vízszintes (12) csőbe megy át (3. ábra), melyhez a függélyes (12') cső csatlakozik, úgy hogy a (2) henger a (6) fenékdarab körül alkalmazott (13) üreggel közlekedik. A (14) gyújtó a (6) fenékdarabba van becsavarva, mely fenék még két (15 16) furattal van ellátva (4. ós 5. ábra), ezek a furatok a (17) kifuvató, illetve (18) beve­zetőszeleppel közlekednek. Hogy a (13) üregben levő, nyomás alatt álló levegő ne emelje föl a (18) bevezető­szelepet, mikor az nem szükséges, a (19) szegmentumokkal fölszerelt dugattyú van eme szeleppel kapcsolva, a levegő beveze­tése pedig a (13) üregből a szelep és du­gattyú között kiképezett térbe torkolló (20) furaton történik (5. ábra). A szelepet a (20') rúgó szoéítja fészkére. Mikor cseppfolyós tüzelőanyagot kívánunk alkalmazni, ezt a következő módon vezetjük be. A folyadékot egy kis szivattyú nyomja a (21) heagerbe (6. ábra) a (22) kettősdu­gattyú alá, hol azt egy szelep tartja be­zárva. A hengernek a (24) részénél nagyobb (23) része szolgál a hengerben levő levegő elzárására, tehát a (23) fölületre ható összes nyomás jóval nagyobb, mint a (24) fölületre ható összes nyomás, miért is ha a (p) tér­ben ugyanakkora nyomás uralkodik, mint a munka-hengerben uralkodó legnagyobb nyo­más, a (21) hangerben nagyobb nyomás fog uralkodni, mint a munka-hengerben és á tüzelőanyagot ebbe bármely pillanatban be lehet vezetni. Gázalakú tüzelőanyag esetében az elren­dezés ugyanaz, azonban a kettős dugattyús szivattyú ürege természetesen nagyobb. Kis motoroknál a (p) térben uralkodó lég­nyomást egy rúgó nyomása is helyette­sítheti. A henger vezérművének szerkezete a következő: A kúpos (25) tok a henger falába van sülyesztve és (26) ürege a (27) furaton egy (28) üreggel közlekedik, mely viszont a (21) hengerrel (6. ábra) van állandó kapcsolat­ban és így nyomás alatt álló tüzelőanyag­gal van töltve. A kis (29) szelep a (25) tokon megy át és kúpos alsó fölületével a szelepülésre fekszik, míg hengeres (30) ré­szével a tok alsó furatába nyúlik. A hen­geres (30) rósz (31) hornyainak száma és mélysége a használt tüzelőanyagnak meg­felelően van megválasztva. A szeleprúd a (25) tok fölső részen kiképzett (32) tömítő­szelenczén megy át. A (33) vezértengely ugyanoly sebességgel forog, mint a főten­gely, hajtására egy függélyes tengely szol­gál, melyre a (34) szabályozót lehet fölsze­relni. A (33) vezértengelyre ékelt (35) exczenter a (36) kar (37) görgőjével műkö­dik együtt, míg a (33) tengelyre ékelt má­sodik (38) exczenter a görgős (39) emelővel működik együtt. A szabályozó a (41) karra hat, mely a tüzelőanyagot bevezető szele­pet a (42) rúd útján működteti, úgy hogy a bevezetett tüzelőanyag, illetve a szelep nyitása a gép sebességétől függ és zérus, mikor a gép túlságosan sebesen jár. Az elektromos gyújtás ismert módon, elektromágneses úton történik. Ha a gép meleg és a tüzelőanyag megengedi, a gyúj­tás önműködően is történhetik. Eme leírt gép működési módja a követ­kező : Mikor a dugattyú lefelé mozog, a (2) hengerbe levegőt szív be, melyet fölfelé mozgásánál a (11) szelepen az ehhez csat­lakozó vízszintes (12) és függélyes (12') csövön a (13) üregbe nyom, A bezárt levegő-

Next

/
Thumbnails
Contents