35112. lajstromszámú szabadalom • Elektromos úton működtetett óra

lehet választani, vagy egy szélfogót lehet elrendezni a gátkerék tengelyén, melynek légellenállása a normális, kis körívben tör­ténő elforgás alkalmával elhanyagolható azon ellenálláshoz képest, mellyel az ak­kor bír, midőn az említett nagy körívben való elforgás történik, vagy végül mind­két elrendezést lehet alkalmazni. Továbbá, jóllehet :a kontaktusszerkezetet egy pár rugóból álló kiviteli alakjában ír­juk alább le, természetes, hogy lehet azt bárminő más, a jelen czélnak megfelelő, ál­talánosan ismert kontaktusszerkezet alak­jában is kiképezni. Az sem okvetlenül szük­séges, hogy a bütyök a gátkerékre legyen ékelve, hanem egy harmadik kerék lehet elrendezve, esetleg a középső kerék lehet így készítve, illetőleg a bütyök vagy más, ezzel egyenértékű alkatrész rögzítésére szin­tén alkalmas részekkel ellátva. Kivitel szempontjából legelőnyösebbnek tartjuk az óra hajtására az ismert módon egy főrúgó vagy súly alkalmazását, mely kézzel húz­ható föl, de helyettesíthető az kis főrúgó­val is, mellyel kapcsolatban egy, az emlí­tett kontaktusszerkezet által ellenőrzött elektromágnest lehet elrendezni a kis rugó­nak minden egyes perczben, vagy más al­kalmas időközökben való fölhúzására. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy gátszerkezetet ábrázol, míg a 2. ábra a kontaktusrugók elrendezését mutatja. Az 1. ábrán (a) jelöli a szokott módon az ingával mereven összekötött és (b bl) fogakkal bíró horgonyt, (c) a gátkerék, mely a (d) tengelyre van ékelve. E ten­gely továbbá egy kis (e) fogaskereket hord, mely a harmadik (f) keréklkel kapcsolódik. Ezen harmadik kereket a szokott módon rugóról vagy súlyról további kerékáttéte­lek segélyével átvitt erő mozgatja. A (c) gátkerék (d) tengelyére a (g) szélfogó van erősítve. A (c) gátkerék fogazata, a mint látható, (h) és (i) pontok közt el van hagyva. A 2. ábrára áttérve, (j) és (k) rugókat jelölnek, melyek alkalmas (1) és (m) tus­kókra vannak szerelve és az óra tokjától el vannak szigetelve. E rugók (n o p) pla­tina-kontaktuscsúcsokkal bírnak. Egy to­vábbi (q) platinakontaktuscsúcs van sze­relve a merev és az óratoktól szintén el­szigetelt (r) rögzítő tuskóra. (s) jelöli a bütyköt, mely a (c) gátkerék (d) tengelyé­nek végére van ékelve. Az (1 m r) elszige­telt rögzítő tuskók a következő módon van­nak kapcsolva: (0 a telephez, (m) a veze­tékhez és (r) egy (t) indukció nélküli el­lenálláshoz; a telep másik pólusa egyrészt a vezeték másik végével, másrészt a (t) indukció nélküli ellenállás másik kapcsá­val. A berendezés működése a következő: a (c) gátkerék, a mint az az 1. ábrán lát­ható, rendes gátkerék módjára forog mind­addig, míg a rajzon látható helyzetbe ér. Ha a gátkerék e helyzetbe érkezett, az (s) bütyök (2. ábra), mely azzal együtt mozog, a 2. ábrán látható helyzetben van. E hely­zetben, mint látható, az inga baloldali vég­állásában van; az inga visszatérésekor a horgony (bl) foga ismert módon impulzust kap a (c) gátkerék (u) fogától és közvet­lenül ezen impulzus után a (c) gátkerék fölszabadul és az óramutató irányában ad­dig forog, míg (h) foga a horgony (bl) fo­gának lejtős végébe ütődik. Ezen elforgás folytán az (s) bütyök (2. ábra) elég ma­gasra emeli a (j) rúgót, hogy ezzel a (k) és (j) rugók közt (n) és (o)-nál kontaktust létesítsen és a (k) rúgó és az (r) tuskó közti (p) és (q) kontaktust megszakítsa. E hely­zetben a telep a vezetékekhez van kap­csolva, a (t) indukció nélküli ellenállás azonban ki van kapcsolva az áramkörből. Az (s) bütyök tényleges helyzete a (j) rúgó­hoz képest e pillanatban olyan, hogy a (j) rúgó nem bír semmi tendenciával arra, hogy meggátolja az (s) bütyök további előre mozgását. Az inga visszatérésekor a (h) fog ismert módon impulzust ad a horgony (b) fogának és közvetlenül ezután a (c) gátke­rék tovább forog mindaddig, míg (h) foga a horgony (bl) fogának végébe ütközik. E mozgás folytán az (s) bütyök (2. ábra) eléggé elforog, hogy fölszabadítsa a (j) kontaktusrúgót és ez által a telepet kikap­csolja a vezetékből, azonban, a mint lát-

Next

/
Thumbnails
Contents