35112. lajstromszámú szabadalom • Elektromos úton működtetett óra

lehet választani, vagy egy szélfogót lehet elrendezni a gátkerék tengelyén, melynek légellenállása a normális, kis körívben történő elforgás alkalmával elhanyagolható azon ellenálláshoz képest, mellyel az akkor bír, midőn az említett nagy körívben való elforgás történik, vagy végül mindkét elrendezést lehet alkalmazni. Továbbá, jóllehet :a kontaktusszerkezetet egy pár rugóból álló kiviteli alakjában írjuk alább le, természetes, hogy lehet azt bárminő más, a jelen czélnak megfelelő, általánosan ismert kontaktusszerkezet alakjában is kiképezni. Az sem okvetlenül szükséges, hogy a bütyök a gátkerékre legyen ékelve, hanem egy harmadik kerék lehet elrendezve, esetleg a középső kerék lehet így készítve, illetőleg a bütyök vagy más, ezzel egyenértékű alkatrész rögzítésére szintén alkalmas részekkel ellátva. Kivitel szempontjából legelőnyösebbnek tartjuk az óra hajtására az ismert módon egy főrúgó vagy súly alkalmazását, mely kézzel húzható föl, de helyettesíthető az kis főrúgóval is, mellyel kapcsolatban egy, az említett kontaktusszerkezet által ellenőrzött elektromágnest lehet elrendezni a kis rugónak minden egyes perczben, vagy más alkalmas időközökben való fölhúzására. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy gátszerkezetet ábrázol, míg a 2. ábra a kontaktusrugók elrendezését mutatja. Az 1. ábrán (a) jelöli a szokott módon az ingával mereven összekötött és (b bl) fogakkal bíró horgonyt, (c) a gátkerék, mely a (d) tengelyre van ékelve. E tengely továbbá egy kis (e) fogaskereket hord, mely a harmadik (f) keréklkel kapcsolódik. Ezen harmadik kereket a szokott módon rugóról vagy súlyról további kerékáttételek segélyével átvitt erő mozgatja. A (c) gátkerék (d) tengelyére a (g) szélfogó van erősítve. A (c) gátkerék fogazata, a mint látható, (h) és (i) pontok közt el van hagyva. A 2. ábrára áttérve, (j) és (k) rugókat jelölnek, melyek alkalmas (1) és (m) tuskókra vannak szerelve és az óra tokjától el vannak szigetelve. E rugók (n o p) platina-kontaktuscsúcsokkal bírnak. Egy további (q) platinakontaktuscsúcs van szerelve a merev és az óratoktól szintén elszigetelt (r) rögzítő tuskóra. (s) jelöli a bütyköt, mely a (c) gátkerék (d) tengelyének végére van ékelve. Az (1 m r) elszigetelt rögzítő tuskók a következő módon vannak kapcsolva: (0 a telephez, (m) a vezetékhez és (r) egy (t) indukció nélküli ellenálláshoz; a telep másik pólusa egyrészt a vezeték másik végével, másrészt a (t) indukció nélküli ellenállás másik kapcsával. A berendezés működése a következő: a (c) gátkerék, a mint az az 1. ábrán látható, rendes gátkerék módjára forog mindaddig, míg a rajzon látható helyzetbe ér. Ha a gátkerék e helyzetbe érkezett, az (s) bütyök (2. ábra), mely azzal együtt mozog, a 2. ábrán látható helyzetben van. E helyzetben, mint látható, az inga baloldali végállásában van; az inga visszatérésekor a horgony (bl) foga ismert módon impulzust kap a (c) gátkerék (u) fogától és közvetlenül ezen impulzus után a (c) gátkerék fölszabadul és az óramutató irányában addig forog, míg (h) foga a horgony (bl) fogának lejtős végébe ütődik. Ezen elforgás folytán az (s) bütyök (2. ábra) elég magasra emeli a (j) rúgót, hogy ezzel a (k) és (j) rugók közt (n) és (o)-nál kontaktust létesítsen és a (k) rúgó és az (r) tuskó közti (p) és (q) kontaktust megszakítsa. E helyzetben a telep a vezetékekhez van kapcsolva, a (t) indukció nélküli ellenállás azonban ki van kapcsolva az áramkörből. Az (s) bütyök tényleges helyzete a (j) rúgóhoz képest e pillanatban olyan, hogy a (j) rúgó nem bír semmi tendenciával arra, hogy meggátolja az (s) bütyök további előre mozgását. Az inga visszatérésekor a (h) fog ismert módon impulzust ad a horgony (b) fogának és közvetlenül ezután a (c) gátkerék tovább forog mindaddig, míg (h) foga a horgony (bl) fogának végébe ütközik. E mozgás folytán az (s) bütyök (2. ábra) eléggé elforog, hogy fölszabadítsa a (j) kontaktusrúgót és ez által a telepet kikapcsolja a vezetékből, azonban, a mint lát-