35030. lajstromszámú szabadalom • Önműködő feszültségszabályozó

Megjelent 190ö. évi február tió lt-én. MA(iY. KIK. SZABADALMI WSm UIV ATAL SZABADALMI LEIRAS 35030. szám. VII'8. OSZTÁLY. Önműködő feszültségszabályozó. MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MŰVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 augusztus hó 9-ike. A jelen találmány tárgyát önműködő feszültségszabályozó képezi, melynél a gerjesztő áramkör ellenállásainak be- és kikapcsolását szolenoid által befolyásolt vasmag eszközli. Ezen vasmagnak alsó része higanyedénybe nyúlik, mely több, egymástól elszigetelt és az ellenálláselemekkel összekötött vasgyűrűből áll. Ezen szabályozóhoz némely tekintetben hasonló, kompenzációs szerkezettel ellátott regulátort javaslatba hoztak már ugyan, csakhogy ennél a szolenoidmag egy megterhelt emeltyűkart hordó tengellyel akként van kényszermozgásúan összekötve, hogy a mag lineáris mozgása a magnak változó megterhelését, illetőleg tehermentesítését teszi szükségessé, , a mikor is a tekintetbe jövő erők, mint a milyenek a mozoghatóan elrendezett vasmagnak és fogasrúdnak súlya, a higany által létesített fölhajtó erő és a szolenoid mágneses vonzó ereje a kompenzációs tekercs erőivel együtt egymást egyensúlyban tartják. A jelen találmány tárgyát képező szabályozó annyiban tér el az imént említett regulátortól, hogy a szolenoidnak állandó ampéretekerületszáma, illetve állandó feszültség esetén az egy ensúlyi, állapotot csupán három erő: a mag önsúlya, a fölhajtó erő, és a mágneses vonzó erő hozza létre. Ezen utóbbit oly szolenoid létesíti, mely fölfelé nagyobbodó számú ampéretekerülettel bír, miáltal nemcsak , hogy a kompenzációs szerkezethez tartozó különböző alkatrészek, mint pl. a fogasrúd a fogaskerékkel, a tengely a csapágyhidakkal, a futó súly stb. elmaradnak és így a szabályozó előállítási költségei jelentékenyen csökkennek, hanem egyúttal a szabályozónak fölötte fontos egyszerűsítése következtében fokozott üzembiztosság éretik el. A fönt említett, kúpos vagy hengeres tekercselésű és kúpalakú magokkal bíró, bizonyos meghatározott vonzó erőt létesítő szolenoidok általánosságban már ismeretesek. Nem ismeretes azonban olyan feszültségszabályozóknál, melyek higannyal telt kontaktusedénybe merülő mag segélyével idézik elő az ellenállások be- és kikapcsolását, a kúpos tekerccsel ellátott szolenoidnak oly czélból való elrendezése, hogy a szabályozók ezen neménél a három erő: a mag önsúlya, a fölhajtó erő és a mágneses vonzó erő létesítse az egyensúlyi állapotot.