34949. lajstromszámú szabadalom • Hősűrítő

és az (56) szelep nyitódik, mimellett a levegőt kényszeríti, hogy a (36) tartályon és a (4-7) kicserélőn ellenkező irányban vonuljon át. Ezen fordított irányú mozgás folyamata alatt a (36) tartály hideg levegője 600° C.-ra hevített levegővel pótoltatik, miáltal a nyomás körülbelül 2 atmoszférával emeltetik. Ezen nyomásemelkedés behatása alatt a (38) szelep nyitódik és a (35) tartályba hideg levegőt bocsát be, míg a (43) szelepen meleg levegő áramlik ugyanoda. Hogy a levegőnek a (36) tartályból a (35) tartályba való ezen átmenetét megkönnyítsük, az excentereket úgy kell beállítani, hogy a (35) tartály levegője a hűtési folyamatot végezze, amidőn a (36) tartály levegője a melegítési folyamatnak van alávetve. Az árammegfordítások behatása alatt a (35) tartályban a nyomás növekszik, úgy hogy a levegőnek bizonyos része ezen tartályból a (34) tartályba, azután a (33) tartályba áramlik át, hol a nyomás a túlhevített levegő hőmérséklete szerint 6 — 10 at. feszültséget könnyen elér. Végül az ily módon a (33) tartályban komprimált levegő a (41, 45) szelepeken át távozik és a csatornába jut, melyek rendeltetési helyére vezetik. Hogy minden tartályban a nyomást szabályozni lehessen, az (58, 59) kézikerekeket forgatjuk; minél inkább forgatjuk ezen (58) kerekeket, annál inkább nő a hőmérséklet; a készülékek hűttetnek, ha az (59) kerekeket forgatjuk. A 6. ábrában oly készülék van ábrázolva, mely az előbbiekhez hasonlóan működik, azzal a különbséggel, hogy az egyik injektor fönn, a másik lenn van elrendezve. Ezen készüléknél az (50) vezeték sűrített hideg levegőt tartalmaz, míg az (51) csatorna meleg levegőt vagy még előnyösebben gázt tartalmaz, azon czélból, hogy a készülék működéséhez szükséges hőegj-ségeket közvetlenül lehessen szállítani. Ha az (55) szelep nyitva van, akkor az (56) szelepnek zárva kell lennie. Az (51) tartály sűrített levegője a levegőt, mely közvetlenül ezelőtt a (47) kicserélőn fölülről lefelé áramlott át, magával ragadja, úgy hogy az önsürítő hideg levegővel telik meg és feszültségcsökkenés áll be, mire a készülékben légbeszívás következik. Ha az áramirányt megfordítjuk és ezen czélból az (55) szelepet zárjuk, az (56) szelepet ellenben nyitjuk, akkor a (49) injektor által a készülékbe gázsugarat vezetünk be, mely a beörulés helyén uralkodó magas hőmérséklet folytán azonnal meggyúlad. Az ezen gázégés által keletkező hőegység a levegő által a (47) kicserélőben raktározott hőegységekhez hozzáadódnak, miáltal a nyomás fokozása megkönnyíttetik. Az áram minden megfordítása alkalmával ugyanezen folyamatok ismétlődnek. A 7. ábra oly foganatosítáai alakot ábrázol, melynél a (60) légsiirítési dugattyú a készülékkel közvetlenül van összekötve. Ezen dugattyúnak nem kell sok mechanikai munkát végeznie, különösen,ha a henger két oldala a (63, 64) elzáró szelepekkel ellátott (61, 62) csatornák útján az önsürítővel köttetik össze. A (65) hűtőszerkezet a (66) hengerben levő sűrített levegő hűtésére szolgál, mert szükséges, hogy a készülék fenekéhez hideg levegőt vezessünk. Az árammegfordítások a kompresszorban a (66) hengerben levő dugattyú mozgását pontosan követik, úgy hogy a készülék szabályozása nem okoz nehézséget. A 8. ábra oly foganatosítási példát mutat, melynél az önsürítő motorral van összekötve. (a) az önkompresszor a tömör (b) dugatytyúval; (c) a hőmérsékletkicserélő, (d) a légöszszekötőcső az öncompresszor és a (c) kicserélő között, (e) a hideg levegő vezetéke, (f) a kapcsoló vezeték az önkompreszszor és a (g) mótorhenger között, (h) a (g) henger dugattyúja; (i) a motor hajtórúdja és (j) a forgattyúja. (k) a csapágybakok, (1) a kis segédmotor hengere, (m) az (1) henger dugattyúja, (n) a vezeték, mely az (1) henger és az (a) önkompresszor között az összeköttetést létesíti, (cj a kormánytolattyú, melyet a (p) excenter hajt. (q) a segédmotor lendkereke, (r) a forgattyúja. (s) a