34906. lajstromszámú szabadalom • Szénrúdtartányokkal bíró elektromos ívlámpa

R i -rudak előre tolódását tehát a (40) solenoid szabályozza. A mágnes-, azaz az előre tolást végző áramkör mellékzárlatba vau a lámpa fényívével kapcsolva. A mellékáramkör által gerjesztett (40) solenoid vagy szabályozó tekercs és (41) mag az említett (42) emeltyű közvetítésével hat, mely a (43)-nál súlylyal van terhelve, (44)-nél a keretre forgathatóan van erősítve és a (45) kapesolórúd segélyével (46) könyökemeltyűkkel van öszszekötve (2. ábra), melyek a (40) solenoid gerjesztése alkalmával tehát a mozgatható (2) tartány alsó végét a másik, szilárdan álló (3) tartány felé húzza, míg a (4b) szénrúdesúcsok egymást érintik. Ekkor tehát áram folyik a (4a) elektródákon keresztül, miáltal a (40) solenoidon feszültségcsökkenés következik be. A solenoid ennek folytán a (2 és 3) tartányok alsó végét és ezáltal az elektródák (4b) csúcsait szétmozgatja, tehát a fényívet létesíti és ezenkívül önműködően szabályozza a fényív hosszát is. Ha az elektródák (4b) csúcsai fokozatosan leégtek és ezáltal rövidebbek lettek, a (41) mag. hogy a fényív bizonyos hossza és feszültsége változatlanul fönntartassék, lassankint olyan helyzetet foglal el, minő a 3 ábrán föl van tüntetve. E helyzetben elektromos kapcsolat létesül az (50 és 51) kontaktusok közt és a szénrudak előretolódása megy végbe, míg a fényív feszültsége csökken. Ezután az (50,51) kontaktus a (42) szabályozó emeltyű elmozgása által megszakútatik és a szénrudak további előretolódása megszűnik mindaddig, míg a szénrudak további leégése ugyanezen hatást idézi elő. Lényegtelen, hogy a szabályozó tekercs mellékzárlatba, főáramkörbe, vagy kombinált fő- és mellékáramkörbe van-e kapcsolva. A szénrudak (4b) fénylő csúcsai czélszerűen egy (47) süveg vagy reflektor belsejében, vagy közvetlenül ezalatt foglalnak helyet. A reflektor (4b) csúcsokat teljesen vagy csak részben körülveszi. A süvegben vagy reflektorban továbbá alkalmas nyílás van elrendezve, mely nem csupán arra szolgál, hogy az elektródákat bevezethessük, hanem arra is, hogy azok lengő mozgatását, mely az egyik vagy mindkét elektródával közöltetik, megengedje. A tartányok és a lámpa összes működő alkatrészei, melyek a (47) reflektor fölött vannak elrendezve, czélszerűen egy többé-kevésbbé légmentesen elzárt (48) kamrába vannak bezárva, hogy ezen alkatrészektől a port stb. lehetőleg távoltartsuk. A (48) tok végül egy (49) harangot tart. Ahelyett hogy, mint előbb leírtuk, a (14) lánczot elektromos úton mozgatnók, lehet egy rúgókatás alatt álló föltekercselő hengert,vagy óraműmótort alkalmazni elektromos vagy más berendezésekkel kapcsolatban. Ezen rúgóhatás alatt álló mótor azután vagy közvetlenül, vagy kerékáttétel közvetítésével köttetik össze a (21) lánczkerékkel. A mótor továbbá egy fékező vagy megakasztó kereket hajt, melyet rendes körülmények közt forgásában bizonyos berendezések akadályoznak meg, melyeket olyankor, ha a lámpa helyesen ég, a solenoid bekapcsolva tart. Ha ellenben a feszültség emelkedése következik be a (40) solenoidban, akkor e solenoid a megakasztó vagy fékező szerkezetet kikapcsolja és ezzel lehetővé teszi, hogy a mótor lejárjon és ily módon a szénrudakat előre tolja, míg a solenoid újból működésbe jön, hogy a mótor további mozgását megakadályozza. A (40) solenoiddal kapcsolatban előnyösen egy fékező hengert rendezünk el, hogy a (41) mag túlheves hatását meggátoljuk. E czélra igen alkalmas elrendezés van bemutatva a 3. ábrán. Ez egy fölfordított (52) hengeres fazékból áll, melyben egy (53) dugattyú mozoghat. E dugattyú az (54) kapcsoló rúd közvetítésével (3. ábra) a (41) maggal van összekötve. Miután a jelen tartalékszénrúdtartányokkal bíró elektromos ívlámpánál úgy a pozitív, mint a negatív szénrúd egyidőben mozgattatik lefelé, egyenáramú lámpánál azonban tudvalevőleg az egyik szénrúd gyorsabban ég le, mint a másik, ezért azon elektródához, mely gyorsabban ég le, nagyobb keresztmetszetű szénrudat fogunk használni. Lehet továbbá különböző hoszszuságú és egyforma kereszt metszetű szénrudakat is használni a pozitiv és ne-