34906. lajstromszámú szabadalom • Szénrúdtartányokkal bíró elektromos ívlámpa

gatív elektródákhoz. Ez esetben a lánczok hajtására szolgáló hajtómű a két tartányon különbözően van berendezve, úgy hogy mindegyik hosszabb pozitív elektróda ugyanazon idő alatt mozgattatik teljesen lefelé, amennyi idő alatt a rövidebb, negatív elektródák teljes le-fel mozgatása történik. A leírt, tartalékszénrúdtartányokkal bíró elektromos ívlámpa működésének módja már most a következő: Miután a kellő számú (4) szénrúd a két (2 és 3) tartányba behelyeztetett, a (6) rúgók valalamennyi szénrudat mindkét tartányban ezek kiürítési oldala felé nyomva tartják. A tartányok töltése közben a kiálló (17) ujjakat, melyek a lánczon ülnek, a tartányokból el kell távolítani. Az áram most bekapcsolható, mikor is a motor forgásba jön, míg mindegyik láncz egyik (17) ujja a (4a) szénrudak fölső végére támaszkodik. Ezáltal a két (4a) szénrúd másik vége kifelé tolódik a tartányokból. Mihelyt a lefelé tolódó szénrudak összeérnek, a fényív keletkezik. Ha a (4a) szénrúd, mely elektróda gyanánt szolgál, a tartányból kiszoríttatva fokozatosan elhasználódik, a hozzá legközelebb eső (4) szénrúd a rugalmas (5) karok hatása alatt az előbbinek helyét foglalja el, azaz a tartány kiürítési nyílásával szemközti helyzetbe mozgattatik. Ha azután a (14) lánczon lévő legközelebbi (17) ujj kerül fölfelé és támaszkodik ezen szénrúd fölső végére, ez az első, az elektródát képező szénrúd fölső végére nyomatik. Ezen elektróda leégett vége tehát végül kiszoríttatik a (9) csatornából és behull a harangba, miközben az új elektróda foglalja el önműködően az előbbinek helyét. Ez azután valamennyi szénrúdnál ismétlődik. Minden egyes elektródapár egyszerre fogy el a lámpában és a rövid szénrúdvégek, vagy csonkok egyszerre dobatnak ki a tartányokból, úgy hogy ha a régi elektródapár elfogyott, új elektródapár tolódik előre. Ezt azáltal érjük el, hogy a (17) ujjak mindkét tartányban ugyanazon viszonylagos helyzetben vannak elrendezve. Azon czélból. hogy a lámpában lévő melléklámpakörű tekercselést megvédjük és hogy a többi lámpák fényét, melyek az elsővel seriesben vannak kapcsolva, azon idő alatt, midőn a régi elektróda leégése után új elektródapár helyeztetik önműködően be, fönntartsuk, bárminő alkalmas kikapcsoló szerkezetet alkalmazhatunk, mely vagy a lámpa tokján belül, vagy azon kívül rendezhető el. íízen kikapcsoló szerkezet ekkor a lámpa kapcsait egy a .lámpáénak megfelelő ellenálláson vagy fojtó tekercsen át az elektródák kicserélődése közben rövidre zárja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Széurúdtartányokkal bíró elektromos ívlámpa, melynek tartányai több szénrudat tartalmazhatnak, mimellett ez utóbbiak egymásután szolgálnak a lámpa elektródái gyanánt, az által jellemezve, hogy mindkét tartány a lámpa világító pontja (a fényív keletkezési helye) fölött van elrendezve és mindkettőből lefelé tolódnak a szénelektródák, úgy hogy a fényív a lefelé mozgatott elektródák alsó végei közt keletkezik. 2. Az 1. pontban igényelt elektromos ívlámpa kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy az egyik, vagy mindkét szénrúdtartány úgy van berendezve, hogy egyik a másikhoz, illetőleg a kettő egymáshoz képest elmozgatható, hogy ilykép a fényív jöjjön létre és a fényív hossza szabályoztassék. 3. Az 1. pontban igényelt elektromos ívlámpa elektromos alakja, azáltal jellemezve, hogy a két szénrúd tartány egymáshoz képest bizonyos szög alatt úgy van elrendezve, hogy a szénrudak lefelé nyúló csúcsai a lámpa világító pontjában (a fényívben) találkoznak, és hogy az egyik tartány a másikhoz képest alkalmas emeltyűkapcsolat közvetítésével egy (40) szabályozó solenoid segélyével kilendíthető. (1 rajzlap melléklettel.: MUJU RéjUVftftVTÁMAAÁO NYOMDÁJA BUOAKeTE*