34879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világítási, fűtési vagy mótorikus czélokra szolgáló gáz előállítására
_ 2 — C02 + CO-f 3H3 . Ezen összetételből C02 valamely megfelelő módon, pl. a gáznak alkálikarbonátoldatban való átvezetése által eltávolíttatott. A maradékgáz ezutáii úgy, mint az előbbi esetben, a monoxyd és a hydrogén átalakítására alkalmas hőmérséklet mellett a nikkelre vezettetett. Egy további kiviteli alak értelmében körülbelül 2CO -)- C02 -(- 4H2 összetételű gáz állíttatott elő. Ezután a monoxyd valamely ismert vagy alkalmas szerrel eltávolíttatott és a fönmaradó gáz a széndioxyd és hydrogén átalakítására alkalmas hőmérséklet, körüliéiül 350° C. hőmérséklet mellett a nikkelre vezettetett. Ha a vízgáz a szén mindkét oxydját tartalmazta, akkor a vízgáz némely esetben előszöv egy vagy több oly nikkelkamrán vezettetett át, mely oly hőmérséklettel bír, hogy a monoxyd és a hydrogén egy része methánná és vízzé alakíttatik át, mire a gáz egy vagy több oly hőmérsékletű nikkelkamrán vezettetett át, melynél a dioxyd j és a hydrogén többi része alakíttatott át. | Az egyszerűség kedvéért a különböző , föntemlített reakciógázok vagy keverékek a következő leírásban általánosan vízgázreakciókeveréknek neveztetnek. «Vízgáz» alatt minden oly gáz értendő, mely gőznek hevített széntartalmú tüzelőanyagon való átvezetése által állíttatik elő. A jelen szabadalommal egyidejűleg bejelentett szabadalomban további eljárást írtam le, melynek értelmében valamely széngázt, nevezetesen a szén, bitumen vagy hasonló anyag száraz desztillácziójánál kapott gázt, először valamely megfelelő oldószerrel, mint szénhydrogénekből álló olajjal mossuk vagy más módon methánnál magasabb rendű szénhydrogénektől megszabadítjuk és azután finoman szétosztott nikkel behatásának tesszük ki, mi mellett alkalmas hőmérsékletet vagy hőmérsékleteket kell betartani és elméletileg elegendő hydrogénnak kell jelen lennie, hogy mint fönt említettem, a szén oxydja vagy oxydjai methánná és vízzé alakíttassanak át; az előállított methán a gáz maradékaival keverő dik. Az utóbb említett eljárásnál a széngáz némely esetben a szén oxydjában vagy oxydjaiban gazdag éghető gázzal, pl. vízgázzal, generátorgázzal, Dowson-gázzal, Siemens-gázzal vagy egyenértékű gázzal kevertetik és a gázkeverék tétetik ki a nikkel behatásának, hogy a szén jelenlevő oxydja vagy oxydjai és a hydrogén methánná és vízzé alakíttassák át. Egy másik esetben szén- és vízgáz keveréke állíttatott elő és ezen keverék tétetett ki a nikkel behatásának, a szén oxydja vagy oxydjainak átalakítása végett. Egy további esetben a széngázból vagy a széngáz és más gáz keverékéből, a gáz összetételének megfelelően, a szénmonoxyd vagy széndioxyd eltávollíttatik és a hátramaradó gáz vagy gázkeverék, a benne maradó szénoxydnak átalakítására alkalmas hőmérséklet mellett a nikkel behatásának tétetik ki. Ha a szén mindkét oxydja nagy mennyiségben van a gázban, akkor a széngáz vagy a keverék némely esetben különböző hőmérsékletekmellettkülünálló nikkelkamrákba vezettetik, hogy először a monoxyd és a hydrogén egy része és ezután a dioxyd a hydrogén többi részével alakíttassák át, a mint azt föntebb említettem. A következő leírásban «széngázreakciókeverék» alatt általában azon különböző reakciógázok vagy keverékek érten-lők, melyek ama eljárás foganatosításánál alkalmaztatnak, melyek a jelen szabadalommal egyidejűleg bejelentett szabadalomban vannak leírva. «Széngáz» alatt a szén, bitumen vagy hasonló anyagok száraz desztillácziója által kapott gázok értendők. A fönt megadott eljárások nagy részénél a nikkel behatásának kitett gáz vagy keverék az átalakulás képletének megfelelő elméleti hydrogénmennyiséget tartalmaz, míg az esetben, ha a gáz a hydrogént azon mennyiségnél kisebb mennyiségben tartalmazza, akkor a gázhoz általában annyi hydrogént adunk hozzá, míg a gáz az említett elméleti hydrogénmennyiséggel bír. A reakció az összes esetekben a gáz térfogatát lényegesen csökkerti.
