34879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás világítási, fűtési vagy mótorikus czélokra szolgáló gáz előállítására
További tanulmányaim és gyakorlati kísérleteim azt eredményezték, hogy a reakció a föntemlített összes eljárásoknál, valamint a jelen szabadalommal egyidőben benyújtott szabadalmam leírásában foglalt eljárásoknál is igen megkönnyíthető és a reakeziógázok a nikkelkamrában tökéletesebben alakulnak át, ha a reakciót lényeges hydrogénfelesleg, vagy methán, vagy e két gáz keverékének jelenlétében végezzük. Hydrogénfelesleg alkalmazásánál az átalakított gázoknak a reakciónál bekövetkező térfogatcsökkenése kiegyenlíthető, míg egyidejűleg az átalakítás megkönnyíttetik. Az átalakítás ugyanazon kísérleteknél vagy hőmérsékleteknél végezhető, mint a föntemlített eljárásoknál, azaz monoxyd részére körülbelül 250° C.-nál és dioxyd részére körülbelül 350° C.-nál. A vízgázreakcziókeverékhez, vagy a szóngázreakcziókeverékhez, mely az átalakításhoz elméletileg szükséges mennyiségű hydrogént tartalmazza, az említett czélra megfelelő mennyiségű methánt adhatunk hozzá, miáltal oly gázt kapunk, mely nagyrészt methánból áll. A hozzáadandó methánt egy előzetes reakcziónál vagy üzemfolyamatnál kaphatjuk. Valamely vízgáz vagy széngázreakcziókeverékhez általában a reakcziókeverékkel egyenlő mennyiségű methánt adhatunk hozzá, azonban magától értetődik, hogy a találmány tárgya nincs valamely különleges mennyiségviszonyra korlátozva, hanem az arányok a kezelt gázok vagy keverékek természete szerint széles határok között ingadozhatnak. A keveréket ezután megfelelő hőmérséklet vagy hőmérsékletek mellett a nikkelre vezetjük, hogy a szén oxydját vagy oxydjait és a hydrogént methánná és vízzé alakítsuk át. A találmány lényeges sajátsága abban áll, hogy a hydrogént fölös mennyiségben alkalmazzuk, az átalakítás megkönnyítése és javítása ezé íjából és hogy olcsó összetett gázkeveréket kapjunk. A hydrogénfölösleg nem támadtatik meg, hanem azt eszközli, hogy a reakczió nagyobb szabályossággal, könnyen és biztosan menjen végbe. A szénnek a vízgázreakeziókeverékben vagy a széngázreakeziókeverékben tartalmazott oxydja vagy oxydjai és a hydrogén ugyanannyi mennyisége hatásosan methánná alakul át, míg a fölösleges hydrogén az előállított methánnal keverődik, úgy hogy igen értékes gázt kapunk, mely gyakorlatilag véve teljesen methánból és hydrogénből áll. Ezen gáz nagy fűtőértékkel bír, mi mellett nem bír a széuoxyd mérgező tulajdonságaival, valamint szénoxydot sem tartalmaz. Ily gáz eddigelé még nem állt rendelkezésre, miért is új ipari terméket képez, mely olcsó előállíthatósága végett nagy gazdasági jelentőséggel bír. A találmány világos megértése czéljából vegyünk példa gyanánt oly közönséges vízgázt, mely lényegében szénmonoxydból és hydrogénből áll. Mint föntebb kifejtettem, a szénmonoxydnak methánná és vízzé való átalakításához elméletileg szükséges hydrogénmennyiséget a következő képletből kapjuk: CO-K3H3 =CH4 + H2 O Ha már most ezen vízgázhoz annyi hydrogént adunk hozzá, hogy a keverék körülbelül háromszor annyi fölösleges hydrogént tartalmaz, mint amennyi az átalakításhoz elméletileg szükséges és ezután a keveréket megfelelő hőmérséklet mellett a finoman szétosztott nikkelre vezetjük, akkor oly gázt állíthatunk elő, melynek fűtő értéke gyakorlatilag véve egyenlő a széngáz fűtőértékével és mely ép oly alkalmas izzófény czélokra, mint a közönséges széngáz, sőt még alkalmasabb. A találmány értelmében előállított gázzal, a széngázfogyasztással egyenlő, sőt kisebb fogyasztás mellett közönséges Auer-lángzóknál és harisnyáknál ugyanazon világítóerőt érjük el, mint a széngázzal. A hydrogénfölösleget a vízgázreakcziókeverékkel, vagy a széngázreakeziókeverékkel utóbbiaknak a nikkelen való átvezetése előtt keverhetjük össze, vagy pedig a vízgáz vagy széngáz gyártását oly megfelelő módon foganatosíthatjuk, hogy a gázban a hydrogénfölösleget biztosítsuk. A fölösleges hydrogénmennyiséget az átalakítás után is hozzávezethetjük a keverékhez, mint az az alábbiakban le van írva.
