34663. lajstromszámú szabadalom • Újítások szivarkakészítő gépeken

bői, (83) festékátvivő és (84) festékelosztó görgőből áll, melyek úgy rendezhetők el, hogy a (70) nyomtató henger és a (81) nyomtató henger közé egy (85) laza fogaskereket iktatunk. A papir ekkor előbb a harmadik (82) nyomtató hengert érintve halad tova, mielőtt a (48 49) hajtóhengerek közé lépne. A harmadik nyomtató szerkezet azonban ugyanilyen könnyű módon el is távolítható, mely esetben a második nyomtató szerkezet hajtására szolgáló kapcsolatok ismét könnyen helyreállíthatók. Ugyanígy a gépre egynél több melléknyomtató szerkezet is szerelhető, s a gépről tetszés szerint el is távolítható. Ha a másodikon kívül több nyomtató szerkezet is van alkalmazva, akkor az (52) védőszalag (54) vezető görgője beállíthatóan ágyazható, mely czélból a görgő csapjára szerelt (54a) kar, mint a 12. ábra szakadozott vonalakkal föltiinteti, fölfelé lendíthető. Ha a szivarkák gyorsan vagy alacsony hőmérsékű légkörben készülnek, akkor a hüvely kellő leragasztása nehezen biztosítható, a mellett pedig a szivarkarúd külső oldalára jutó ragasztóanyag nedves marad s ennélfogva idegen anyagokat szed föl, másrészt pedig a kész szivarkák egymáshoz ragadnak. Ha pedig a ragasztóanyag nem elég nedves, akkor a hüvely a benne lévő dohány nyomása alatt szétnyílik. Ez okból czélszerű oly szerkezetet alkalmazni, mely a szivarkarúd szegélyét gyorsan megszárítja, a nélkül, hogy a gyártmányra káros hatása volna. A szárító szerkezetnek egyszerűnek és hatásosnak, s a mellett a szivárkarúdról azonnal levehetőnek kell lennie, mihelyt a gép megáll. A jelen találmány tárgyát képező géphez tartozó szivarkaszárító szerkezet a föntebb említett követelményeknek minden tekintetben megfelel. A szerkezet a (107) hevítő kamrából áll (12f—12k. ábrák), mely (107a) csapoknál fogva (40a) karokon van ágyazva s (109) fogantyúja segélyével a (41) hajlító cső felé forgatható vagy attól eltávolítható, s kiugró (110) része a | (41) csőre fektethető, melyen (110a) orral rögzíttetik. A hevítő szerkezet (111) gázcsővel van fölszerelve, mely a (112) keverő csőbetorkol, honnan a gáz s levegő keveréke az alsó (113) rekeszbe jut s a (114) nyíláson keresztül a (115) térbe vezettetik, hol a keverék elég s az égéstermékek a (116) lemez által a készüléknek a (41) csővel érintkező fala felé téríttetnek. Az égéstermékek ezután a kiugró rész üregébe áramlanak, mely a (41) cső torkolatánál fekszik, úgy hogy itt a meleg és a szárító hatás legnagyobb legyen, és végül a (119) nyíláson keresztül eltávoznak. A szárító készülék a (107a) csapokról leemelhető s ha nem használtatik, a gépről teljesen leszerelhető. A szilárd, egyszerű és tartós szerkezet szükséges volta a gépnek egy részénél sem oly szembetűnő, mint a szivarkák levágására szolgáló szerkezetnél. A 16—21. ábrákon föltüntetett vágószerkezet ezen előnyökkel jóval nagyobb mértékben rendelkezik, mint az eddigi szerkezetek, a mennyiben az új szerkezet csupán egy lengő (87) késtartó karból vagy keretből és egy (97) vezetékekben ide-oda járó (95) szánból áll. A lengő keret, a szán (88) hengeres részén van ágyazva, mely szánra az alatta elhelyezett (94) bütyöktárcsa (99) hornyába nyúló (98) görgő tartó rúdja van megerősítve. A bütyöktárcsa hornya önmagában visszatérő görbében halad : a tárcsa kerületén, úgy hogy a tárcsa forgása alkalmával a benne csúszó görgőt ide-oda tologatja, mely görgő tartója révén a (95) szánt is magával viszi. A 16—21. ábrában föltüntetett vágószerkezetnél a két forgó (86) kés egy szivarka hosszának megfelelő távolságban van egymástól elrendezve. A késpár a (87) lengő kereten vagy karon foglal helyet, mely az ide-oda járó (95) szán hengeres (88) részén van ágyazva. A kések közös tengelyen forgó mozgásban tartatnak s a (89) csőben vezetett szivarkarúd a (87) keret minden kilendülése alkalmával átvágják, s így az egyes szivarkákat elválasztják. A (89)