34601. lajstromszámú szabadalom • Javítások targoncákon

4. és 5. ábra a támasztókerekek tengelye fölött elrendezett tekercsrugós szerkezet alúlnézete ill. hosszmetszete. 6. és 7. ábra a támasztókerekek tenge­lyének begörbülését megakadályozó elren­dezést tünteti föl. 8. és 9. ábra ezen elrendezés módosított foganatosítási alakja. 10. ábra a 8. ábrának megfelelő alulnézet. 11. 12. és 13. ábra a támasztókerekeket visszatoló rúgók elrendezésének további foganatosítási alakjai. 14. ábra magasságban beállítható támasztó­kerekekkel ellátott targoncza. 15. és 16. ábra ennek részletei. 17. ábra magasságban beállítható támasz­tókerekekkel bíró targoncza más foganato­sítási alakja. 18. ábra ezen targoncza dűlt állását mutatja. Az 1. ábra szerint az eltolható (f, g) támasztókerekek agyának oldalfelületeihez a (d, e) tengelyeken eltolható (a, b) hüvelyek támaszkodnak, melyek a (h, i) kengyeleket hordják, amelyekbe a villaalakúlag meg­görbílett (j) rúgók végei nyúlnak. A rúgók (k) harántrésze a helytálló (m) tengely tartó (1) kengyelekbe van befogva. Ezen elrende­zésnél ugyanazon rugónak két vége ugyan­azon kerék két oldalára hat és két rúgó szolgál mindkét kerék működtetésére. A 2. ábra szerint a két (j) rúgó hossz­irányban elrendezett lemezből áll, melynek egyik vége az egyik, másik vége pedig a másik támasztókerék ugyanazon oldalára működik. A 4. ábrában tekex-csrúgók vannak alkal­mazva, melyek a (d, e) tengelyek fölött az (f, g) kerekek mindkét oldalán vannak el­rendezve. Ezen (n) rúgók húzásra működ­nek, mivel külső végük a jármű vázához van erősítve, belső végük pedig az (a, b) hüvelyeknek fölfelé nyúló (o, p) szárnyak­hoz van kötve. Megjegyzendő, hogy a kerék egyik olda­lán elrendezett (n) rúgó, a kerék túlsó oldalán lévő (p) tolószárnyhoz van kötve és fordítva. A Bzárnyak a (q) rúdon vezettet­nek, mely a szárnyak (r) fiilén megy keresztül. Ha pl. az (f) kerék a nyíl irányában to­lódik el, az (a) hüvelyt és (o) szárnyat viszi magával és az egyik (n) rúgót megfeszíti, míg a másik (n) rúgó érintetlen marad. Ha most a kereket a földről kissé fölemeljük, a megfeszített rúgó ismét összehúzódik és a kereket a középállásba vezeti vissza. A rúgók ezen elrendezés mellett húzásra való igénybevételük folytán megengedik, hogy a támasztókerekek úgy jobbra, mint balra tengelyeik egész hosszában eltolód­hatnak. A 6. és 7. ábra szerint az (f, g) támasztó, kerekek (a, b) hüvelyei a fölfelé nyúló (u) karokkal vannak ellálva, melyekben az (rl) hornyos csigák vannak ágyazva, amelyek a kocsi kereszttartója alatt megerősített kör­ívalakú keresztmetszetű sineken gördülnek. Ezen elrendezés következtében az igénybe­vétel a támasztókerekek tengelyei és a targoncza rakodólapja között megoszlik. A 8. 10. ábrában az igénybevételnek ha­sonló elosztása van oly szerkezettel kapcso­latban föltüntetve, melynél a támasztó­kerekek az (m) középtengelyhez csuklósan megerősített (t) emelők segélyével tolatnak vissza, amelyeknek szabad végei az (f, g) kerekek két oldalán alkalmazott (a, b) hüve­lyekhez támaszkodnak. A (t) emelőhöz a húzással működő (n) tekercsrúgók vannak kapcsolva. Az (n) tekercsrúgók azonban tetszőleges más rúgóval helyettesíthetők, mely a (t) emelőket forgatni igyekszik, mint pl. lemez­rúgók (11. ábra) vagy az emelők forgás­csapjára (12. ábra) avagy az emelők szabad végére működő spirálrúgók (12. ábra). A 14., 15. és 16. ábrában azon szerkezet van bemutatva, melynek segélyével lehetővé van téve, hogy egyidejűleg mind a négy kerék érintse a földet, hogy úgy nyugalmi helyzetben, mint menetközben a targoncza teljes stabilitását biztosítsuk. Itt a támasztókerekek (d, e) tengelyeinek mindkét vége a (v) excentert hordja, melyek az (x) csapágyakban foroghatnak. A tenge­lyek (y) négyszögcsapokkal vannak ellátva, melyek az excenter középpontjába esnek. Ha az excentereket az (y) csapokra he-

Next

/
Thumbnails
Contents