34581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés épületrészeknek úgymint falaknak, homlokzatoknak és efféléknek kiszárítására

kiszárítási eljárásoknál az egész helyiséget fűteni kell, vagy ha egyes nedves falrészek szárításáról van szó, akkor a kokszkosarat közel a falhoz állítják, úgy hogy ezt a részt első sorban a kisugárzó meleg éri, egyébként azonban a meleg szabadon eloszlik. Mindezen esetekben azonban a melegátvitel csupán vezetés által történik, a hol a levegő illetve az égéstermékek a hővezetők. A meleg levegőt a nedvesség telíti, még pedig rétegenként akként, hogy a nedves falat érintő levegőréteg nedvességgel telíttetik és akkor már szigetelő réteget képez, mely csak akkor működik ismét hővezetőként, ha nedvességének egy részét a következő levegőrétegnek átadta. Azonban a levegőnek vízfölvevő képessége csekély és függ a hőfok magasságától, úgy hogy szárítás csak akkor mehet végbe, ha a levegő hőmérsékleténél fogva még vízfölvételre képes. A telített szárító levegőt tehát vagy tehermentesíteni vagy eltávolítani kell. Ezt a körülményt az ismeretes kiszárítási eljárásoknál nem szokták kellő tekintetbe venni és ezeknél ezt nem is lehet tekintetbe venni, mert erélyes szellőztetésnél az a levegő távoznék legelébb, mely még legkevésbbé meleg, a mely tehát legkevésbbé van vízzel telítve, tehát még nem fejtett ki kellő szárító hatást, ez tehát a fűtőanyagnak nagy pazarlását jelentené. De hogyha sürgős esetekben el is tekintünk a nagy költségektől, tehát a megfelelően erősen fűtött helyiségnek erélyes szellőztetéséről gondoskodnánk, akkor is sokkal hosszabb ideig tartana a kiszárítás, semhogy gyors kiszárításról szólni lehessen. A nedves kövek, illetve téglák és a habarcs szárítása természetszerűen a külső fölületekről indul ki. A nedvesség az anyag likacsaiban foglal helyet, úgy hogy erőteljes szellőztetésnél is csakis az anyag fölületeit érintő levegőrétegek távolíthatók el. Ezen levegőrétegek azonban nem bírnak jelentékeny nedvességmennyiséget fölvenni, minthogy az említett okoknál fogva a szá- ; rító levegőnek magas hőmérsékűnek lennie nem szabad, ennélfogva nemcsak a vízfölvételi képesség, hanem a vízelpárologtatás is csak csekély mérvű lehet. Az anyagfölületeken tehát még a legerőteljesebb szellőztetésnél is vízzel telített levegőréteg marad mozdulatlanul, melyet a szellőztetés csak kevéssé befolyásol, és mely víztartalmától csakis az által szabadul meg, hogy ezt a legközelebb fekvő kijebb eső levegőrétegnek átadja és csak ekkor fejthet ki ismét szárító hatást. Ezen nedvességcsere azonban igen lassan megy végbe, úgy hogy az ismeretes eljárásokkal és 'eszközökkel már azért sem lehet gyors kiszárítást elérni, mert az ehhez szükséges föltételeket azokkal nem lehet teljesíteni, sőt azt is lehet mondani, hogy ezen föltételeket eddig talán nem is ismerték föl. Jelen új eljárásnál az eddig szokásban volt fűtési eljárást mellőzzük, bár az elpárologtatás fokozására a meleget használjuk föl. Legelébb is arra vagyunk tekintettel, hogy a szárítandó anyag mindig friss, száraz levegővel érintkezzék, a melyet arra kényszerítünk, hogy az anyag likacsaiba behatoljon, úgy hogy az anyagot nemcsak az által szárítjuk, hogy a meleget a külső rétegeken át a következő rétegekbe vezetjük, hanem az által is, hogy a levegőt átjáratjuk az anyagon. Ismeretes, hogy falazat és vakolat az erre irányított levegőáramot átengedik és a falazatnak ezen fizikai tulajdonságát is fölhasználjuk a kiszárítás gyorsítására, a hol természetesen az anyag minősége befolyásolja a levegőátáramlás mértékét. Az ezen eljárás keresztülvitelére szolgáló berendezést a mellékelt rajz vázlatosan három kiviteli alakban tünteti föl. A (c) kályhában fekvő (b) fűtőkígyóba az (a) ventilátor által levegőt vezetünk be, a mely a kígyóban magas hőfokra hevül és mint forró légáram az (e) szájdarabnál kilép. Az (e) szájdarab a (b) kígyócsőnek a kályhából kiálló részével (d) azbeszttömlővel van összekötve és maga az (e) szájdarab is megfelelő helyen (f) azbesztbur-i kolattal van ellátva, úgy hogy a szájdarabot kezelni, illetve a szárítandó falrészre irányítani lehessen. A munkást a (g) véd-