34478. lajstromszámú szabadalom • Újítás gőz- és gázturbinákon

— 2 — a forgás irányában folyton csökken, míg az egyes lapátok görbületei a forgás irányában folyton erősbödnek, tehát a görbületi sugarak folyton kisebbek lesznek. Emellett a csoport vezetőlapátjainak végei oly egyenesen feküsznek, mely a futókerék befolyásolandó lapátjainak éleivel tompa szöget zár be. A folyadékszálak oly szabad sugarak alakjában áramlanak a futókerékre, melyeknek hossza a csoport egyes vezetőlapátjainál szintén csökken. A 3. ábra a találmány tárgyának egyetlen futókerékeu való ismételt alkalmazását mutatja négy lépcső esetén. A forgás irányában elrendezett s a föntebbi jellemző vonásokkal bíró vezetőlapátcsoportok a köpenynek a lapátkoszorú két oldalán kiképezett gyűrűalakú kibővüléseiben feküsznek. Azonban a lapátcsoportok a köpeny csatornaszerű üregeiben vagy külön beillesztett gyűrűs testekben is elrendezhetők. A 3. ábrából látható, hogy a megadott módon könnyen létesíthető részlegesen befolyásolt turbina, mely a lapátkoszorúnak majdnem egész kerületén befolyásolva van, ha a kerületet elfoglaló lapátcsoportok megfelelően vannak elhelyezve és beosztva. Magától értetődik, hogy a 3. ábra szerinti elrendezés az ellenkező forgási irány számára az előbbivel szimmetrikusan ismételhető, úgy hogy ilyen módon egyetlen kerékkel előre és hátrahaladni képes turbina létesíthető, ha a futókerék lapátjai pl. kétszeresen szimmetrikus alakban képeztetnek ki. Természetesen nem okvetlenül szükséges, hogy az ilyen átkormányozható turbináknál a két vezetőrendszer mindkét forgási irány számára egyenlően és szimmetrikusan legyen kiképezve. A találmányi gondolat úgy axiális, mint reális turbináknál is megvalósítható. Ha a vezetőlapátok távolságát az egyes csoportokban a görbületi súgár és a lapátszélesség arányában csökkentjük, akkor a szélesebb lapátokra vastagabb súgár jön, mint a keskenyebb lapátokra. Ellenben a súgárvastagság és a görbületi súgár viszonya megközelítőleg ugyanaz marad. Ha ezen viszony a jó gőzvezetésre való tekintettel s a lapátkompresszió befolyásainak egyidejű figyelembevételével kedvezően állapíttatott meg, akkor a távolságoknak a jelzett értelemben való megfelelő megválasztása által aránylag ugyanolyan kedvező súgárelosztás érhető el. Az ismertetett gőz- vagy gázturbinánál oly vezetőszerkezetek találnak alkalmazást, melyeknél a munkagőzt fölfogó falak nem érintik közvetlenül a köpeny falát, hanem a vezetőkészűlékek megtámasztására bordák vagy támcsavarok vannak elrendezve oly módon, hogy a vezetőkészűlékek körül üregek képződnek, melyek az eltávozó gőz kamrájával állnak összeköttetésben s a vákuum vagy a kipuffogó gőz számára akadálytalan útat hagynak, amellett pedig a hőnek a köpeny falához és a környezetbe való jutását lehetőleg megakadályozzák. Hogy ez utóbbi czél minél tökéletesebben elérhető legyen, a támaszok csekély hővezetőképességgel bíró anyagból készítendők. A 4. ábra példa gyanánt a jelzett berendezésnek egy foganatosítását tünteti föl. A vezetőlapátokat vagy vezetőkamrákat tartalmazó s együttesen a vezetőkészűléket alkotó két (fl) és (f2) gyűrű a futókerék lapátkoszorújának két oldalán van elrendezve. A gyűrűk falai a köpeny (gl) és (g2) falát nem érintik közvetlenül, hanem megtámasztásukra (hl) és (h2) támcsavarok vannak elrendezve, úgy hogy a gyűrűk körül mindenütt üregek képződnek. Gőz- és gázturbináknál általánosan ismeretes azon módszer, hogy a gőz- vagy gázsúgárban rejlő energiát egy és ugyanazon futókeréknek ismételt befolyásolása által vonják el. Ez többnyire úgy történik, hogy a lapátkoszorú két oldalán egymáshoz képest eltolt fúvókák, csatornák vagy kamrák vannak elrendezve oly módon, hogy a gőz a futókerékből való kiáramlás után ismét fölfogatik s irányának teljes megfordítása után a futókerékre vezettetik vissza. Az ismert kiviteli alakok azonban lényeges hiányokkal bírnak, amennyiben részint csak a lapátkoszorú két oldalán egymáshoz 1 képest eltolt, nyitott kamrák vannak alkal-