34209. lajstromszámú szabadalom • Elektromos hullámok összehangolására szolgáló berendezés

hullámok hatása alatt ellentállását változtatja, az áram ennélfogva átmehet rajta és a galvanométer (g) tűje (2. ábra) kitér. Egy-egy hullámcsoport áthaladását tehát a (C) galvanométer (g) tűjének kitérése fogja jelezni. II. Az összhangot biztosító berendezés. Sok föltaláló oly módon igyekezett az elektromos hullámok összehangolását elérni, hogy meghatározott hosszúságú és rezgésidejű hullámok hassanak a fölfogóra. Ugyanis valamely áramforrás által kibocsátott hullámok másodperczenkénti rezgéseinek száma meghatározott, a mennyiben az az áramkör kapacitásától és önindukciójától függ. Ha a másodperczenkénti rezgések száma (N), egy rezgés ideje, illetőleg tartama ~ : Ha a hullám tovább terjedési V sebessege (V), a hullámhossz ^, mivel minden rezgésnek egy elektromos hullám felel meg. Egyszóval oly resonnátor után kutattak a föltalálok, a mely ilyen meghatározott rezgési idejű és hosszúságú hullámok behatása alatt jöjjön csak rezgésbe, tehát más rezgési idejű és hosszúságú hullámok behatására ne reagáljon. Jelen esetben a jelzett czél elérésére a nehézségek úgy háríttattak el, hogy a fölfogó állomáson az elektromos hullámok hanghullámokká alakíttatnak át, még pedig oly módon, hogy az elektromos hullámok révén valamely hangforrásból oly magasságú hangot adhatunk, mely egy Hehnholtz-féle resonnátort vagy egy hangvillát rezgésbe képes hozni. E resonnátor vagy hangvilla ezenkívül egy hajtómű relais-je gyanánt is szolgál. A 2. ábrában csupán (g) tűje által jelzett galvanométer tűjének kilengései használtatnak föl arra, hogy a (D) elektromágnes áramkörét zárjuk vagy megszakítsuk, a mely mágnes az (E) kilincs közvetítésével teszi szabaddá vagy akasztja meg az (F) kilincskereket. Ezen kilincskerék annyi foggal fordul el má?odperczenként, mint a mennyi a leadóállomás által kibocsátott és a (g) tűre hatást gyakorló hullámcsoportok száma. A (D) elektromágnes minden vonzása után az (E) kilincs emeltyűkarját a (h) viszszahúzó rúgó rántja vissza. Az (F) kilincskereket állandó sebességgel törekszik mozgatni egy, a rajzon föl nem tüntetett óramű. A -kilincskerék mindegyik foga ezen mozgás folytán az (i) kontaktus elé kerül és a (Dl) elektromágnes áramkörét zárja. Az (El) emeltyű és (FI) fogaskerék közvetítésével a (Dl) elektromágnes bizonyos szöggel forgatja el a meghatározott alakú (Cl) excentert. Ezen (Cl) excenter az időegység alatt oly szöggel fordul el, mely arányos a galvanométer (g) tűje által az időegység alatt végzett kilengésekkel, ugyanis a (g) tű kilengései által a föntebb leírt módon hozatnak az (F és FI) kilincskerekek mozgásba és ez utóbbinak tengelyére van erősítve a (Cl) excenter, mely az alábbi szerkezettel kapcsolatban az (FI) kilincskeréknek kiindulási helyzetébe való forgatására szolgál. A (Cl) excenter kerületére az elfordulás folytán a (k) gyűrűvel vagy a rezgő (Gr) rúd egy pontjával kapcsolt (j) zsinór gördül föl. Az elfordulás után az (1) visszahúzó rúgó a (k) gyűrűt ismét eredeti állásába hozza vissza. Világos, hogy a (g) rúd az egyenes vonalú alak helyett más, a szerkezeti követelményeknek megfelelő alakot is kaphat. A (Cl) excenter a leadó állomás által kibocsátott elektromos hullámok hatása folytán megfelelően kitér, a (k) gyűrűt előre húzza és oly mértékben rövidíti meg a (G) rudat, hogy rezgésbe hozva a vele most már összhangban álló (T) hangvillát is rezgésbe hozza. A később leírandó módon rezgésbe hozott (G) rúd rezgésszáma (N), ha (1) a rúd hossza, (e) a rúd vastagsága és (a) egy állandó arányossági tényező N = a . Nevezzük a leadó állomás által kibocsá-N tott hullámok számát (M)-nek, akkor az ^ hányados adja a villamos hullámoknak hang-