34157. lajstromszámú szabadalom • Ozmiumszálak elektromos izzólámpák számára és eljárás azok előállítására

— 2 — helyt az elleiitállás állandóvá lesz, íi lámpát beforrasztjuk. Különösen ozmium-vakuum lámpáknál néha ajánlatos lehet, az ozmiumszálhoz csekély mennyiségű nehezen illó elemet, mint pl. zirkoniumot, thoriumot, niobot, tantalt, szilíciumot adni. Ez könnyen sikerül, ha az ötvözendő elem oxidja vagy valamely sója magában tűzálló,és pedig a következő módon: A kissé likacsos ozmiumszálat vékonyan bekenjük egy hígfolyós magmával, mely áll az ötvözendő fémnek rendkívül finoman elosztott oxidjából és az oxid redukálására elegendő mennyiségű, a levegő elzárása mellett való hevítésnél szenet leválasztó testbői, mint pl. czukor és más eféle és oldó- vagy emulziószer gyanánt szolgáló vízből; azután a bekent szálat vakuumban vagy redukáló hatású atmoszférában kiizzítjuk. A szálat vagy közvetetlenül beolvasztjuk a lámpába, vagy, a mi czélszerűbb, előbb az áramban lassanként vakító fehér izzásba hozzuk. Ezáltal az oxid fémmé redukálódik, mely az ozmiummal rögtön ötvöződik. A mondottakból könnyen belátható, hogy a redukálást az «ozmium» által abszorbeált gázok maguk is elvégezhetik, ha a szál izzítását időközönként erősen redukáló atmoszférában végezzük. A szál további kezelése ez esetben is épen úgy történik, mint a hogy most leírtuk. Az ilyen izzószálak többnyire valamivel rugalmasabbak, mint a tiszta ozmiumból valók. Az ozmiumötvözetből álló izzószálakat a következő eljárás szerint is készíthetjük. A törzsszabadalom szerinti pásztából készített oxid-ozmiumszálakat, melyek a redukálandó oxid mennyiségének körülbelül megfelelő széntartalommal bírhatnak, levegő elzárásával vagy redukáló gázokban izzítjuk és azután legczélszerűbben vakuumban az áram segélyével az oxid redukció hőmérsékletéig hevítjük. Sok példa helyett ismertetni fogjuk egy olyan zirkonium-ozmiumszál készítését és viselkedését, mely a két fémet körülbelül egyenlő mennyiségben tartalmazza. A Zr Oj-Os-C-ből álló szál majdnem fekete. Mihelyt a fehér izzásnál fekv'ő redukció hőmérséklet eléretett, élénk gázfejlődés kezdődik. A szál erŐ3en zsugorodik, míg vezetőképessége erősen emelkedik. A gázfejlődés megszűnése a redukciófolyamat végét jelzi. A szál, mely most zirkoniumozmiumból áll, majdnem ezüstfehér lett és a hidegben nagy rugalmassággal bír. Fehér izzásnál hajlítható, és pedig nagyobb mértékben, mint a tiszta ozmiumszál. Vakuumban vagy erősen redukáló gázokban magas hőmérsékletekre hevíthető, a nélkül, hogy dezintegrálódnék vagy deformálódnék. Sajátságos a nagy ellenállási képessége chemiai szerekkel szemben; forró viz, hideg híg savak nem támadják meg, a mi azt bizonyítja, hogy az ozmium a zirkoníummal teljesen ötvöződött. Levegőn való erős hevítésnél a szál, a zirkonium elégése folytán, egy pillanatra erős fénynyel fölvillan. Ha a láng oxidáló övében való izzitással az oziumot is elégetjük, akkor tömör Zr 03

szálacska marad vissza. Hasonlóképen viselkedik a többi ötvözet is. Mint a föntiekből kitűnik, az ilyen szálak hasonló módon beolvaszthatok a körtébe, mint az ozmium- vagy szénszálak. A szálak megerősítése ozmiumpéppel (ozmium-cement) történik, ugyanolyan módon, mint a hogy a 27005. sz. törzsszabadalomban le van írva. Az oxid-ozmiumból álló izzószálak és bizonyos fémekből és ozmiumból, pl. thoriumozmiumból való, röviden fém-ozmiumnak | nevezett világítószálak között, melyeknek j előállítását és viselkedését fönt ismertettük, j fekszik a világítószálaknak harmadik cso! portja, melyek több vagy kevesebb oxidot, illetve fémet tartalmazó szuboxidból és ozmiumból állanak. Ezeket az oxid-ozmiumszálak részben való redukálása útján készítjük. Külsőleg ezen szálak majdnem fémes kinézéssel bírnak. Vezetőképességük általában nagyobb, mint az oxid-ozmium keverékeké, de kisebb, mint a fémozmium-ötvözeteké, a nélkül, hogy a dolog természete szerint, bizonyos határ volna megvonható. Gázokat éppen olyan tetemes mennyiségben okkludálnak, mint maga az ozmiumszál. A Bunsen-lángnak vízgőztartalmú gázkeve-