34157. lajstromszámú szabadalom • Ozmiumszálak elektromos izzólámpák számára és eljárás azok előállítására

rékében, úgy látszik, még a legerősebb izzí- | tásnál sem változnak meg említésre méltó | módon. Ennélfogva valószínű, hogy az oxidozmiumszálak többnyire az előállítás módja szerint változó mennyiségben tartalmazzák ezen testeket. Ezen szálak előállítására szolgáló eljárás hasonló az oxid-ozmiumszálak előállítására való eljáráshoz. Az oxid-ozmiumból, pl. thoroxid-ozmiumból álló közönséges izzószálakat beolvasztjuk a körtébe, a körtét száraz gázokkal kiöblítjük, azután a szokásos föltételek mellett kiszivattyúzzuk. A szálat most világos izzásba hozzuk. A szálnak meglehetősen magas ellentállása állandó marad. A gázfejlődés megkezdődik és a lámpa a a legtöbb esetben csillámlásba jön. Ha hoszszabb idő múlva a gázfejlődés alább hagy és a körtében majdnem tökéletes vákuum vau, az áramerősséget a szálnak vakító fehér izzásáig fokozzuk. Bizonyos pontnál a szál ellentállása csökken és a redukálási hőmérséklet el van érve; a gázfejlődés és a csillámlás megszűnik Az ellentállás lassanként tovább csökken és bizonyos idő múlva állandóvá válik. A szál kissé zsugorodik. A lámpa teljes vákuumot mutat és leforrasztatik. A reakció megindulásakor az ozmiumszálban levő gázok mennyisége szerint és magának a szálnak oxidtartalma szerint, a képződött szuboxid-ozmiumszálaknak keletkezett vezetőképessége magasabb vagy alacsonyabb lesz. A szuboxid-ozmiumszálak előállítására valamennyi oxid közül legalkalmasabb a thoroxid. Ezen oxidnak egészben vagy részben való helyettesítésére többé vagy kevésbé szintén alkalmasak a zirkonoxid, ytteritföldek és olyan hasonló tűzálló oxidok, melyeknek szuboxidjai magukban vagy keverékeikben oziniummal egyesülve tűzállók. A legtűzállóbb oxidok alkalmazásánál tartalmazhat a szál fehérizzásnál illó vagy olvasztható oxidokat is, pl. meszet. Minél nagyobb a teljesen tűzálló oxid mennyisége, annál erősebben megtartatik a kevésbé tűzálló oxid. Előnyös ilyen oxidok hozzákeverése akkor, ha azok a fény szinét és a szál fényemisszióképességét fehérizzásnál ked-i vezően befolyásolják; így pl. a mésztartalmú l thoroxid-ozmiumszálak élénkebb fénykisugárzóképességgel bírnak, mint azok, melyek tiszta thoroxid ozmiumból állnak. Mindezen izzószálakban az ozmium részben helyettesíthető más platinafémekkel, mint rutheniumiual, irridiummal, rhodiummal, a nélkül, hogy az előállítás lényegileg megváltoznék. Ezen izzószálak azonban, ha tetemes mennyiségben tartalmazzák a nevezett fémeket, nem bírnak az izzításnál igen nagy ellentállási képességgel. Kitűnnek azonban azon nevezetes tulajdonság által, hogy daczára annak, hogy ozmiumot nem jelentéktelen mennyiségben tartalmaznak, a szabad levegőn fehérizzásnál bizonyos idő múlva nem bocsátanak el ozmiumgőzöket. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a csillámlás elhárítására elektromos vakuum-lámpáknál oxid-ozmiumszálakkal (27005. számú törzsszabadalom lc. igénypontja és a 29886. számú pótszabadalom 2—5. igénypontja), jellemezve az által, hogy a körtébe beolvasztott oxid-ozmiumszálakat oxidáló hatású alkalmas gázelegyekben (levegőben) a szálak oxidjainak redukáló-hőmérséklete alatt gáztalanításig hevítjük. 2. A 27005. számú törzsszabadalom la. és lb. igényeiben védett világító szálakhoz bizonyos mennyiségű zirkonium, thorium, szilícium, tantal, titán és más hasonló viselkedésű fémek, különösen a ritka földfémek hozzáadása. 3. Eljárás a 27C05. számú törzsszabadalom la. és lb. igényeiben védett világító szálakhoz a 2. igényben említett anyagok bizonyos mennyiségének, illetve szilíciumnak hozzáadására, jellemezve azáltal, hogy az ozmiummal ötvözendő fémek oxidjai az ozmiumszálon vagy ozmiumszálban szénnel fehérizzásnál redukáltatnak, miután ezen oxidokat a 29886. számú pótszabadalom 2—5. igényeiben védett eljárás szerint áthatoló hozag vagy bevonat gyanánt azozmiumszálakhoz hozzáadtuk.