34151. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gőzívlámpa
- 3 -mázni, aminő pl. a 2. ábrán pontozott vonalakkal van bemutatva. Ezen szerkezet működtetésére az elektromos áramot vagy ennek egy részét a (k) fuvókamra belsejében egy (kl) ellenálláson vezetjük keresztül, mely ezáltal fölmelegedik és a fuvókamrában foglalt levegőt kitágítja. Ezáltal a (k) fuvókamra fölső (k2) része, miután a (kB) fenékrész rögzítve van, megemelkedik és a rajta levő (k4) kar az (f) emeltyű (fx) végét fölfelé mozgatja és ezzel a lámpát bekapcsolja. Ha a jelen gőzívlámpát elektromos izzólámpával kapcsolatban, de az indító áram szabályozására szolgáló, vele seriesben kapcsolt kiegészítő ellenállás nélkül használjuk, szükséges, hogy a szénszál ellenállása és keresztmetszete úgy legyen megválasztva, hogy ki legyen zárva annak lehetősége, hogy olyan erősségű áram folyjék keresztül a szénszálon, mely ezt megrongálhatná. Egyszersmind a szál keresztmetszetét úgy kell méretezni, hogy elegendő mennyiségű vörös fémsugarakat bocsásson az ki, ha a gőzívfény, mely a szállal seriesben van kapcsolva, teljesen kifejlődött. A 3. ábra a 2. ábrán látható lámpához hasonlóan egyesített gőzív- és izzólámpát ábrázol, itt azonban az (f) emeltyű forgatására a solenoid helyett egy (1) hevítő drótberendezés nyer alkalmazást, mely az ismert Cardew-féle volt-méter elve szerint működik és ha a lámpán áram megy át, az (f) emeltyű (fx) végét az (11) nyíl irányában elmozgatja. Az (fl) súly, mely ez esetben az (f) emeltyű másik, (f2) végén van elhelyezve, az emeltyű elmozgatását és ezzel az (a) üvegcsőnek a (dl) forgási csap körül való kibillentését eszközli. Ezen kiviteli alaknál a (j) izzólámpa (jl) szénszálán kivül más ellenállás nincs a lámpába bekapcsolva, azaz a 2. ábrán látható kiegészítő ellenállás ezen kiviteli alaknál el van hagyva. A 4. ábrán látható kiviteli alaknál a higanyt tartalmazó edény az eddig ismertetettől eltérő alakkal bir. Az (a) cső ugyanis itt vízszintes alakú és egyik (a*) végén fölfelé van görbítve és egy (c2) ellenállást foglal magában. Az (a) cső két vége (m) fémhüvelyekbe van beerősítve, melyek (ml) nyúlványokkal birnak. Ezen nyúlványok segélyével az (a) cső alkalmas módon egy (n) lengő emeltyű lefelé nyúló (nl) karjaival vau összekötve. Az (n) lengő emeltyű (nx) csap körül forgathatóan van az (ol) lámpagolyót tartó (o) süveghez erősítve. Az (n) lengő emeltyű alsó oldalán, az (a) gőzívlámpával seriesben kapcsolva egy (j, jl) elektromos izzólámpa van elrendezve. A lámpa megindítására szolgáló szerkezet ezen kiviteli alaknál két, különböző kiterjedési együtthatóval biró fémből összeállított (p) rúdból áll, melynek két része egymás mellett van elrendezve és egymással összeszögecselés útján vagy egyéb alkalmas módon úgy van összekötve, hogy a köréje csavart (pl) drót segélyével eszközölt fölhevítésük alkalmával, egyenlőtlenül történő kitágulásuk folytán egy (p2) peczket lefelé nyomnak. E peczek, mely ekkor az (nx) forgási csap egyik oldalán az (n) lengő emeltyűre támaszkodik, ezen lengő emeltyű bal végét a (px) nyíl irányában lenyomja. Az (a) liiganycső (ax) vége ekkor szintén lefelé mozog, úgy hogy a higany a cső (al) végétől elfolyik és a fényív képződik. Ezen fényív azután olyan arányban, amint a higany a cső másik végén a (c2) ellenállást fokozatosan ellepi és ezáltal lassan kikapcsolja, meghosszabbadik. A 4a. ábrán látható módosított kiviteli alaknál a (cz) ellenállás a higanycsövön kivül foglal helyet és ahelyett, hogy mint előbb fokozatosan kapcsoltatnék ki az áramkörből, hirtelen kapcsoltatik ki abból, midőn a higany a (c3) kontaktuscsúcsot eléri. Az 5., 5a., 5b. és a 6. ábrákon látható két lámpánál az (a) higauycső szabálytalan alakú. A higanycsövet itt (n) lengő emeltyűk tartják, melyek (nx) csap körül forgathatóan vannak a lámpa állványrészével öszszekötve. Ugy az 5. mint a 6 ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az (n) emeltyűt egy (g) solenoid hozza mozgásba, melynek (gl) magja (g2) pontnál az (n) lengő emeltyűvel van összekötve. Ha a lámpán áram folyik keresztül, a (g) solenoid a (gl) magot
