33987. lajstromszámú szabadalom • Belső elégetéssel bíró turbina

2 -jelöl, mely belső (b) vízköpennyel van ellátva, melyen az (A) turbinakerék (B) tengelye halad át szabadon. Az (a) üres henger megfelelő módon van a turbinaköpenyéhez erősítve és helyzetén (c) rögzítőgyűrűkkel biztosíttatik. Az (a) henger belső vége (al) peremmel van ellátva. Az üres hengeren egy második (d) üres henger van eltolhatóan elrendezve, melynek belső vége (dl) peremet tart. Az (al és dl) peremeknek egymással szemben álló fölületei gyűrűalakú vájlattal vannak ellátva, azaz mint a rajz mutatja, a peremek ellenkező értelemben ki vannak görbítve, mi mellett a (dl) perem külső szélét (e) rugók szorítják az (al) perem külső széléhez. A két perem között szabadon maradó gyűrűalakú tér a kiterjeszthető és összenyomható (C) égetőkamrát képezi. A megfelelő kompresszor segélyével sűrített és nyomás mellett egy alkalmas tartányban összegyűjtött robbanó keverék az említett tartányból a turbinaköpenyben elrendezett (f) csatornán át a csőalakú (g) csatornába kerül, mely az (a) henger vastagított részében (2. ábra) van elrendezve és (h) elzárószeleppel van ellátva. A keverék a (g) csatornából kilépve az (i) nyíláson át a (C) égetőkamrába jut. A (h) szelepet megfelelő időközökben a (k) bütyköstárcsa működteti, hogy az egyes töltések az égetőkamrába bevezethetők legyenek. ^A töltéseknek a (C) égetőkamrában való meggyújtására megfelelő elektromos vagy más gyujtókészűlékek vannak elrendezve. A robbanás által fejlesztett mechanikus energia az (al és dl) peremeket egymástól elválasztja és ezáltal a peremek gyűrűalekú kiáramlócsatornát alkotnak, melyen át a robbanásból származó gázok gyűrűalakú gázáramban a turbinalapátokra kerülnek. Az égetőkamra gyűrűalakú kiáramlócsatornája oly elrendezéssel bír, hogy a gyűrűalaú gázáramot a turbinalapátok középvonalának hosszában irányítja. A kibocsátókamrát a turbinakereket körülvevő gyűrűalakú tér képezi. Közvetlenül a robbanás után a (C) égetőkamra (al, dl) peremei az (e) rúgók vagy egy légpárna behatása alatt ismét záratnak és a (h) szelep nyílik, hogy uj töltés léphessen az égető kamrába. A turbinaköpenyt czélszerűen (E) vízköpenynyel is láthatjuk el. A (h) szelepen át az égetőkamrába bevezetett töltések szükséges esetén önműködően viszonyba hozhatók azon terheléssel, melylyel a készülék dolgozik; e czélra a (k) bütykötárcsa kiterjeszthetőre és összehúzhatóra készítendő és a tárcsa ezen változásainak szabályozására érzékeny (l)czentrifugál regulátor alkalmazandó. A turbinakerék másik oldalán a leírt (C) égetőkamrával azonos kamra van elrendezve, úgy hogy a két kamra hozzájuk tartozó részeikkel együtt összeműködnek. Az 1. ábrában a turbinatengely részére egy utánengedő csapágy különleges elrendezése van föltüntetve, mely csapágy a forgásegyensúlyt biztosítja. Ezen csapágy simagolyós csapágyat képezhet és az 1. ábrában az utóbbi alak van föltüntetve, minthogy az elv mindkét esetben ugyanaz, (mm) két két csonkakúpot jelöl, melyek alapfeliileteknél egymáshoz vannak kötve és melyek az (m) hüvelyen ülnek; az (m) hüvely a turbinatengely végére van föltolva és utóbbival együtt forog. A csonkakúpok mindegyike golyók gyűrűjének belső pályáját adja. A küslő golyópályákat (n n) csészék alkotják, melyek belső fölületei a csonkakúpok oldalfölületei által bezárt hajlásszögnek megfelelő hajlásszöget zárnak be. A csészék egymáshoz fekvő fölületei kifelé terjedő (nl nl) peremekkai vannak ellátva, melyek (o) kautsuktárcsát vesznek körül és egymással erősen vannak kötve. Az említett külső golyópályákat (p) rögzítőgyűrű biztosítja a turbinaköpeny csőalakú végében. A külső golyópályának vagy a külső csapágyrésznek ily módon biztosított utánengedősége az egész csapágyat oly rugalmassá teszi, hogy a csapágy az egyensúly összes megzavarásainak utánenged, bármily ok idézi is elő a zavarokat (q) a csapágy olajtartályát jelöli. A (p) rögzítőgyűrű eltávolítása után a (B) tengelyről az (ml) hüvely az egész csapággyal együtt levehető. A 13. ábrában, mely a találmány értei-