33811. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő intenzív elgőzösítéssel

Megjelent 1905. évi szeptember hó 6-án. MAGV SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 33811. szám. V/e/2. OSZTÁLY­Gőzfejlesztő intenzív elgőzösítéssel. Du GOLDSCHMIDT RÓBERT MAGÁNZÓ BRÜSSELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 márczius hó 20-ika. Jelen találmány tárgyát csőalakú elgőzö­sítő elemekkel bíró gőzfejlesztő képezi, melynek csövei fémből, vagy más könnyű és kevéssé oxidálódó anyagból készült to­kokba vannak ágyazva. Ezen gőzfejlesztő általában ipari czélokra, különösen pedig nagy súlyú automobiljárművek hajtására al­kalmazható előnyösen. A mellékelt rajzon a gőzfejlesztőnek egy kiviteli alakja és alkalmazási módja van föltüntetve, azon esetben, midőn a gőzfej­lesztő egy automobiljárműre van szerelve. A rajz 1. ábrája a gőzfejlesztő függélyes met­szete, a hol az az elgőzösítő csőköteg a találmány szerinti elemekből van összetéve s a gőzfejlesztő szilárd tüzelőanyaggal való fűtésre van berendezve, mely fölülről ve­zettetik be, a 2. ábra a gőzfejlesztő nézete, részben pe­dig az előbbi metszettel 90° szöget képező metszete, a 3. ábra a gőzfejlesztő vízszintes met­szete az 1. ábra 3—3 vonala szerint, me­lyen az elgőzösítő csőköteg egy rétegéhez tartozó csőelemek szerkezete és összekötési módja látható, a 4. ábra ugyanezen csőréteg homlokrajza, részben pedig függélyes metszete a 3. ábra 4—4 vonala szerint, végül az 5. és 6. ábra a gőzfejlesztővel fölszerelt automobilt mutat vázlatosan oldalnézetben és fölülről nézve. Mint az 1—4. ábrákból látható, a csőkö­tegnek minden csoportja oly (a) csövek gön­gyölegéből áll, melyek négyszögletes alakra vannak meghajlítva s az egyes csőtekerü­letek minden hézag hagyása nélkül fekiisz­nek egymáson. Minden ilyen csőgöngyöleg egy (d) nyílással bír a víz kibocsátására és egy (e) nyílással a víz bevezetésére, a hol az egyik nyílás a göngyöleg alsó, a másik pedig fölső részén foglal helyet. A csövek összegöngyölése a csövek al­kalmas meghajlítása által történik s a gön­gyöleget egy fémből vagy egyéb, kevéssé oxidálódó anyagból, például öntött vasból, aczélból, rézből stb. készült tok veszi körül, melybe a csövek öntés útján vagy más módon ágyaztatnak, a hol ezen tok anyagának olvadási pontja szükségképen ki­sebb, mint a csöveké, hogy az utóbbiak anyaga a tok öntése alkalmával esetleg meg ne olvadjon. A (b) tok középen egy (f) üreggel bír s az egyes tokok üregei együttesen hosszabb

Next

/
Thumbnails
Contents