33811. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő intenzív elgőzösítéssel

függélyes csatornákat vagy kamrákat képeznek. A (b) tokok végein mindkét oldalon kéít-két (c) borda van elrendezve, melyek a tokok fekvését szilárdabbá teszik s egy és ugyanazon csőréteg szomszédos tokjai között állandó távolságot tartanak fönn, úgy hogy minden két tok között égyegy (g) tér marad, melynek keresztmetszete az (f) tér keresztmetszetével egyenlő is lehet. A gőzfejlesztő csőkötegének képezése czéljából az egyes csőgöngyölegek a föltüntetett módon vannak csoportosítva segy és ugyanazon réteg elemei a 4. ábrán látható módon köttetnek össze egymással, míg az egymás fölött fekvő rétegek összekötését a 2. ábra mutatja. Az új elemek sajátos elrendezése s azoknak elgőzösítő csőköteg alkotása czéljából való alkalmazási módja következtében az (f) és (g) üregek fölülről szilárd tüzelőanyaggal tölthetők meg, oly módon, hogy az egyes elemek által képezett fémtestek alsó végüktől fölső végükig az égő tüzelőanyagba merülnek. A hevítés tehát igen intenzív lesz, mivel az elemeknek egész fölülete, úgy kívülről, mint belülről, a tűzzel közvetlen és benső érintkezésben áll. Azonkívül a csőkötegek maguk is függélyes és kerületükön zárt üregeket határolnak, úgy hogy a csőkötegek a külső (b) tokok nélkül is hevíthetők volnának. Végül a tüzelőanyag a csőkötegek egyes rétegeiben a hevítendő fémtömeggel arányosan osztatik el s miután az elgőzösítendő víz a köteg fölső részén lép be s a csövekben fölülről lefelé kering (2. ábra), az elégés minden tekintetben racionális s a tűz teljesen egyenletes lesz. A fölülről bevezetett tüzelőanyag fölülről lefelé haladva ég, míg csak a tűz a rostélyhoz nem érkezik, a hol az elégés befejeződik. A fölülről bevezetett vízhőmérséke oly mértékben növekedik, a mint a víz az elemek egyes rétegeiben lefelé halad, a mennyiben az elemek mindjobban áttüzesednek, úgy hogy a tűz kialvása, a tüzelőanyagnak túlságos hideg fallal való érintkezése következtében, teljesen meg van akadályozva. Ez pedig megtörténnék s a tűz hatása hátrányosan befolyásoltatnék, ha a hideg víz alulról lépne be, a fűtés pedig koksszal fölülről történnék. Azonban a vizet alulról is bevezethetjük, ha azonnal elgőzösítést akarunk létesíteni, mely esetben a légvonatot úgy kell szabályozni, hogy a tűz az alsó részekben ki ne aludjék. Az 5. és 6. ábra az ismertetett gőzfejlesztőnek egy automobiljárművön való alkalmazási példáját mutatja, a hol a járműnek az alvázra keresztben elrendezett motorja a differenciális mechanizmust közvetlenül működteti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzfejlesztő, melynek elgőzösítésre szolgáló elemei egymás fölött elrendezett csőgöngyölegekből vagy túlhevítőkből állnak, jellemezve az által, hogy ezen csőgöngyölegek fémöntvényből vagy más, kevéssé oxidálódó anyagból készült (b) tokba vannak burkolva s közvetlenül egymásra fekvő, négyszögletes (a) csőtekerületekből állnak, melyek a (b) burkoló tokok magjait képezik, míg az egész elem a burkolattal együtt egy (f) belső üreggel bíró derékszögű hasábot alkot s ezen hasábok végein, mindkét oldalon, egymással szemben álló (c) bordák vannak kiképezve, melyek az egy és ugyanazon rétegben fekvő szomszédos elemeket a kellő távolságban tartják egymástól, oly módon, hogy két-két elem között egy üres (g) tér marad, melyet két végén a (c) bordák zárnak el, a hol ezen terek, valamint az (f) üregek függélyes tüzelő csatornákat vagy kamrákat képeznek, melyek a fölhevítendő fémtömegben egyenletesen vannak elosztva, azon czélból, hogy a tüzelő csatornákba fölülről bevezetett tüzelőanyag a gőzfejlesztő egész tömegében egyenletesen oszoljék el. 2. Az 1. igényponttal védett gőzfejlesztőnek egy foganatosítása, jellemezve az ál-