33810. lajstromszámú szabadalom • Centrifugál-ventillátor vagy szivattyú
— 9 lép és pedig aránylag nagy sebességgel, a (h) zónában szög alatt az (f) tárcsa felé áramlik, mi mellett a (e) szárnyak között kiáramló levegővel fokozatosan keverődik. A 4. ábrában rajzolt nyilak megközelítőleg a most leírt áramlatok irányát jelölik. A gyűrűalakú (d) födlemeznek annyira kell befelé, illetve a szárnyak által leírt belső körbe terjednie, hogy a visszatérő áramnak a (j) szívó nyíláson való átcsapását megakadályozza. A hajóválaszfal ventilátoroldalára egy czélszerűen kúpos (m) gyűrű van fölszerelve, mely körülbelül a szárnyak feléig terjed, úgy hogy az említett visszatérő áram sebessége nem csökken és a visszatérő áram a küllégtől el van különítve. Természetes, hogy a visszatérő áram a kibocsátott áramnak csak egy részét képezi. A szívó nyílás belső kerülete befelé az (f) tárcsa felé czélszerűen meg van görbítve, mi által a lemez szilárdságát fokozzuk és a belépő levegő legömbölyített fölületbe ütközik, mely fölület a belépő légáramlat törését csökkenti. Az 5. ábra a hengeres zónát homloknézetben mutatja; ezen ábra a (c) szárnyak egymástóli távolságát is láttatja. Mint ezen ábrából láthatjuk, két-két szárny között a (cl) köz vagy «áteresztő» sugárirányban sokkal nagyobb, mint a kerület irányában. A köpenybe zárt ventilátorokkal és különösen a csigaköpenyü ventilátorokkal, mely utóbbiaknál a légáramlás egészen más, mint a fönt leírt ventilátoroknál, végzett kísérletek azt mutatták, hogy dobalakú centrifugái-ventilátoroknál, — mint a milyen a bevezetésben említett magyar szabadalmi leírásban le van írva és e szabadalmi leírás 1. és 2. vagy 13. ábráján föl van tüntetve — a működési mód lényegesen más, ha a beeresztés vagy a kibocsátás hátráltatik és visszaható nyomást vagy szívóellenállást okoz, vagy ha a ventilátor beresztő és kibocsátó nyílása teljesen szabad. Ha a ventilátor szabad beeresztő nyílással és kibocsátó nyílással bíró csigaköpenyben fut, akkor az érintőlegesen kiáramló áramokat a köpeny összegyűjti, melyből ezen áramok a kibocsátó nyíláson át egyetlen áram alakjában távoznak el. Ha a kibocsátó nyílás nem szabad, akkor a ventilátor körül a működésben egyenlőtlenség lép föl és ezen egyenlőtlenség akkor legnagyobb, ha a kibocsátó nyílás teljesen el van zárva. Ezen utóbbi esetben a levegő a helyett, hogy a szárnyak közötti áteresztéseken át eltávoznék, a ventilátor egész kerületén körüláramlik és főleg a kibocsátás felőli fél kerületen áramlik ki a lapátok közül, míg a kibocsátástól távol fekvő fél kerületen a forgás irányában visszatérő áram képződik, mely először a szárnyáteresztőkön át befelé és azután a szárnyak belső oldalának mentén a másik fél kerületre áramlik, melyben végül kifelé eltávozik. Ezen működési mód a rajzok 6. ábráján látható, mely ábra a 15665. számú magyar szabadalmi leírás 13. ábrájának megfelelő vázlatot mutatja, (o) jelöli a forgó ventilátort, (ol) ennek lapátjait, (p) a csigaköpenyt és (q) a köralakú szívó nyílást, melynek átmérője egyenlő két egymással szemben fekvő (ol) szárny külső szélének egymástóli távolságával; (ql) oly szívó nyílást jelöl, melynek átmérője egyenlő két egymással szemben fekvő (ol) szárny belső szélének egymástóli távolságával. Ha feltételezzük, hogy a köpeny (r) kibocsátó nyílása el van zárva és a ventilátor forog, akkor a légáramok a kis nyilak által jelölt iránnyal fognak bírni. Minthogy ezen áramok iránya és sebessége a különböző visszatérő áramoktól vagy szívóellenállásoktól, valamint a ventilátor különböző sebességétől és más feltételektől függ, ennélfogva csak megközelítőleg rajzolhatok föl. A föltüntetett példából azonban látható, hogy (a forgásirányban) az (s) ponttól (a köpeny kibocstó nyílásának magasságában fekvő) (t) pontig a levegő kifelé és a szárnyakhoz érintőlegesen áramlik, míg a (t) ponttól az (u) pontig a levegő a szárnyáteresztőkön át befelé áramlik és a ventilátor belsejében (w) légáramokat állít elő, melyek a szárnyáteresztőkön át az (s) pont felé ismét kilépnek. Ezen áramlásnak vagy a (w w) áramoknak a ventilátor különböző pontjain I való meghatározása által (a mi egy drót ' végén lévő fonal segélyével történhetik),