33810. lajstromszámú szabadalom • Centrifugál-ventillátor vagy szivattyú

- 4 _ ezen visszatérő áramok belső (x, x) határ­vonala megközelítőleg megállapítható. Ezen légáram segélyével a (q) szívó nyíláson belül a szívó nyílásnak a (w, w) árammal egybeeső oldalán levegő áramlik ki, úgy hogy a szívó nyílásnak egy meg­közelítőleg az (s) és (t) pontok között ter­jedő sík lemez által, a tengellyel egybeeső síkban való fölosztása következtében, a lemez baloldalán kiáramlás és a lemez jobboldalán beáramlás történik. A szárnyak által hatá­rolt és az (s—t) vonaltól jobbra eső térben a ventilátor a szárnyak által leírt körön belül a levegőre a legnagyobb szívó erőt fejti ki, mely szívó erő az (s—t) vonaltól legtávolabb fekvő belső szárnyszéleken a legnagyobb. Megjegyzendő, hogy a (w w) légáram nagyobb sebességgel bír, mint a szárnyak, daczára annak, hogy a légáramnak a venti­látor külső fölülete körüli áramlása gátol­tatik és a ventilátor középterébe vissza­vezettetik. Megismételt kísérletek azt mutatták, hogy ezen légáram sebessége kétszer vagy csak­nem kétszer oly nagy, mint a szárnyak belső szélének sebessége, ha a köpeny ki­bocsátó nyílása el van zárva. Egy másik jelenség abban áll, hogy a ventilátortesten kívül a 6. ábrának a (w w) áram felőli oldalán légritkítás vagy rész­leges vákuum lép föl, melynek megközelítő kiterjedése (y y) pontok által van jelölve. Ezen vákuum amint a ventilátorral tova­forog, fokozatosan csökken és az (s) pont közelében megszűnik. Ezen vákuumot a köpenyfal közelében a levegő visszaörvény­lései követik, amint azt a 6. ábrában a visszahajlítva rajzolt nyilak jelölik; a vá­kuum a ventilátor haszonhatását csök­kenti. Ha már most a 7. ábrát a 6. ábrával összehasonlítjuk, akkor azt találjuk, hogy a 7. ábrában a ventilátortest aránylag na­gyobb, míg a köpeny kisebb és a ventilá­tor a 6. ábrabeli (u) pont helyett nagyobb (z z) darabon zár szorosan, ami a vákuumot megszünteti és egyidejűleg a (w w) vissza­menő áramokat tökéletesebben vezeti át a ventilátoron. Az (1) ponttól kezdve a ven­tilátortestet a köpeny spirálvonalban hagyja el, mely azonban a ventilátortól nem távo­zik oly messze, mint a 6. ábrában, ameny­nyiben a ventilátor és köpenye közötti leg­nagyobb távolság a kibocsátónyílás átmérő­jének felével körülbelül egyenlő vagy ennél valamivel nagyobb, úgy hogy a kibocsátó­nyílás középvonala a ventilátorhoz érintő­leges. A ventilátortengely magasságában fekvő (z) ponttól kezdve a köpeny a ki­bocsátónyílásig egyenes, úgy hogy befelé kiszélesedő 2 teret képezünk, melynek külső oldala párhuzamos a fölfelé irányuló (w w) árammal. A (ql) szívónyílás czélszerűen oly átmérővel bír, hogy széle lehetőleg a (w w) visszatérő áram belső határának közelébe kerüljön ; ezen körülmény megköveteli, hogy a szívónyílás kisebb átmérővel bírjon, mint az (ol) szárnyak által leírt kör, mi mellett a szükséges hengeres (li) zónát állítjuk elő. A (w w) visszatérő áram oly utat vesz föl, mely csaknem párhuzamos a köpenyfallal, amint azt a nyilak jelölik; a visszatérő áram belső (x x) határvonala a (ql) szívónyílást metszi. Ennek következté­ben a visszatérő áram egy része a szívó­nyíláson át kifelé távozni igyekszik, hacsak a nyílást nem készítjük megfelelően kisebbre. Ezen kisebbítés által azonban a ventilátor hatásfoka annyival csökkenne, hogy a szívónyílás kisebbítésétől el kell tekin­tenünk. Hogy ezen hátrányt mégis kiküszöböljük, a szívónyílást a találmány értelmében a forgástengelyhez képest nem központosán, hanem excentrikusan rendezzük el. úgy hogy a szívónyílás nagyobb darabon terjed a szárnyak által leírt kör egyik oldala felé, mint e kör másik oldala felé. A szívónyílás ezen alakját és helyzetét a 8. és 9. ábrák mutatják; ezen elrendezés által kettős előnyt érünk el. A szívónyílás egyik (3 3 3) oldalán a visszatérő áram oldalt oly módon határoltatik, hogy a kifelé való elillanás folytán a haszonhatás nem csökkenhetik. A végzett kísérletek továbbá azt mutatták, hogy a ventilátor legnagyobb i szívóereje a (q2) szívónyílásnak a visszatérő

Next

/
Thumbnails
Contents