33650. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs
Megjelent 1905. évi augusztus hó 7-én. MAGY. gjjW KIK SZABADALMI w B& H I VATAL SZABADALMI LEÍRÁS B3650. szám. XX/a. OSZTÁLY. Rugalmas kerékabroncs. HERCULESWERKE KORSETT- UND SP1RALFEDERFABIKEN G. M. B. H. CZÉG OBERKAUFUNGENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 január hó 18-ika. Már számos kísérletet tettek a drága és I gyors kopásnak kitett, sűrített levegővel töltött gummitömlőkből vagy effélékből álló rugalmas kerékabroncs-betéteknek ellenálló képességgel bíró anyagokkal való helyettesítésére. Az ismeretes egyszerű lemez- és tekercsrúgók stb. erre nem alkalmasak, mivel, tekintve a szükséges ellenállóképességet, nem készíthetők elég rugalmasra. Az alábbiakban leírandó s a mellékelt rajzon föltüntetett abroncs oly szerkezettel bír, mely minden követelménynek eleget tesz. A mellékelt rajz 1—3. ábráin különböző keresztmetszetű abroncsok láthatók, míg a 4. ábra az 1. ábra szerinti abroncs fölülnézete. Az abroncs egyes lapos (a) tekercsrúgókból áll, melyek egymásba vannak csavarolvas esetleg egy belsejükben fekvő pálcza vagy egy vékonyabb (b) csavarrúgó alkalmazása által tehetők erősebbé. Az (a) rúgók különféle módokon rendezhetők el. így pl. minden egyes (a) rúgó önmagában zárt egészet képezhet, mint a 4. ábrán is föl vau tételezve s az egyes részek alkalmas módon köthetők össze, vagy pedig a rúgók egymás mögött tekerületekben haladhatnak az abroncs hossztengelye körül. Az abroncs keresztmetszete egészen sajátos alakkal bír. Az abroncson megkülönböztethetjük a (c) fölfekvési lapot, vagyis azon lapot, melynél fogva az abroncs a keréktalpra erősíttetik és a (d) járólapot. Míg az előbbi sík- és a keréktalphoz illeszkedik, addig a járólap domború alakkal bír, amilyen rugalmas abroncsoknál általában szokásos. Az oldallapok többszörösen meg vannak hajlítva, ami az engedékenységet jelentékenyen fokozza. Az említett két (c és d) laphoz befelé hajló egyenes vagy majdnem egyenes (e és f) lapok csatlakoznak, úgy hogy az átmeneti helyeken többé-kevésbé éles (g), illetve (h) élek képződnek. Azon a helyen, hol a két (e és f) lap összetalálkozik, egy-egy befelé irányuló (i) él keletkezik. Ha most az abroncsüt megterheljük, akkor a (g) élek eltávolodnak egymástól, míg az (i) élek egymáshoz közelednek. A(h) élek itt nem jönnek tekintetbe, mivel ezeket a sík vagy majdnem sík (c) lap köti egymással össze s ha a keréktalp U-alakúra van készítve, akkor ezen élek csupán a keréktalpba való befogásra szolgálnak.
