33633. lajstromszámú szabadalom • Tenyésztőház hajlékony törzsű növények számára
- 3 — nyésztőházaknak egyszerű elemei, legyenek azok akár ismeretesek, akár újak, kisebbnagyobb számban csoportosíthatók egymással, mely csoportosítások mezőgazdasági tekintetben jelentékeny előnyöket nyújtanak. Ha ugyanis egymáshoz hasonló természetű (3—8) kamrákat csoportosítunk (1 l.ábra), akkor az egymással szomszédos (9—14) falaknak nemcsak hogy nem szükséges kétszer előfordulniok, hanem azok egészen fölöslegessé válnak és elhagyhatók (1'2. ábra), mivel a hasonló természetű kamrák légköre, mely kamrák a legtöbbször ugyanazon külső légköri behatások alatt állanak, egymással minden hátrány nélkül elegyedhetik. Ha egymással egyesítendő növénykamrákról van szó, akkor nem szükséges két külön (15) anyavesszőt (12. ábra) ültetni, hanem a két anyavessző egyetlen (16) anyavenyigével is (47. ábra) helyettesíthető. Ha e két szemponttal számot vetünk, azt fogjuk találni, hogy a tenyészőházak eddig ismert csoportjainak alkotó elemei egyszerű, tehát nem összetett, olyan kamrákból állanak, melyek tisztán gazdasági szempontokból vannak csoportokká összeépítve s a csoportosítás csakis hasonló természetű és azonos czélokat szolgáló kamrák között található. A kamrák csakis látszólag veszítik el önállóságukat, mivel az, a megtakarított válaszfalaknak újból való alkalmazásával, bármikor ismét helyreállítható. Ezzel ellentétben azt fogjuk találni, hogy a jelen találmány értelmében szerkesztett csoportoknál és tenyésztőházaknál a legkezdetlegesebb typusok is mindig és szükségszerűleg legalább is két, egymástól különböző természetű, és egymástól eltérő hatást kifejtő kamrából vannak összetéve, melyeket a vegetáció ideje alatt egymással egyesítünk, míg a növény pihenésének ideje alatt egymástól elkülönítünk. A tekintetbe jövő e két kamra: az anyavessző kamrája és a növénykamra. A növénykamrák az anyavesszők befogadására rendelt kamráktól, valamint a külső levegőtől, egészükben vagy csak részeikben elmozgatható válaszfalak által különíttetnek | el. A növénykamrák válaszfalainak ez el- ' mozdíthatósága folytán azok az anyaveszszők kamráiból, a vegetáció folyamata alatt, egymás után részben vagy egészen kivehetők, és az anyavesszők kamráiból eltávolított e válaszfalak a növény nyugvásának ideje alatt behelyezhetők a növénykamrákba. A növényeket, illetőleg a szőlőtőkéket, az anya vesszőket és a gyökereket körülfogó levegő, esetleg a gyökerektől áthatolt föld is (40. ábra) vagy elkülöníthető a (17) külső levegőtől (61. ábra) és többé-kevésbé tökéletes, gyorsan megszüntethető kapcsolatba hozható az anyavesszőknek (5) kamráival, hogy ily módon mesterséges (18) fűtés segélyével e kamrák melegíthetők legyenek és a növények kifejlődése siettethető legyen, vagy pedig a növényeket körülvevő légtömeg az anyavesszőnek (5) kamráitól (53. ábra) elkülöníthető és a külső levegővel hozható többé-kevésbé tökéletes kapcsolatba, abból a czélból, hogy a növény a külső levegő változásainak és hőmérsékletbeli ingadozásainak kitétessék, mi a tenyészet szünetelése alatt a növénynek, valamint a gyökereknek, sőt az utóbbiakat körülvevő talajnak is teljes pihenést biztosít. A növényt körülfogó légtömeg (37. ábra) mind a külső levegőtől, mind az anyavessző (1) kamrájának levegőjétől is egyidejűleg elkülöníthető, amennyiben a (19) anyavessző az utóbbiba behúzatik és a (20) válaszfal ismét helyére állíttatik. Ilyen módon lehetséges a szüreteléshez való beérést két egymásra következő időpontra biztosítani. A tenyésztőházak a fentiek értelmében egymástól lényegesen eltérő kétféle berendezéssel bírnak, a szerint, amint a szőlőtövek vegetálnak, vagy pedig nyugalomban vannak. De azonkívül a tenyésztőházak még egy harmadik berendezéssel is bírhatnak, a szerint, amint a szőlőtövek nyugalmának ideje alatt rendelkezésre álló kamrák esetleg valamely más növény befogadására szolgálnak 8 ezeket kifejlődéshez és megéréshez segítik. Mielőtt azokat a kombinációkat ismertet-