33633. lajstromszámú szabadalom • Tenyésztőház hajlékony törzsű növények számára

_ 4 -nénk, melyek a tenyésztőházak e különböző berendezéséből, vagy pedig azon kölcsönös vonatkozásból keletkezhetnek, mellyel a nö­vénykamra az anyavesszők kamrájával és a külső levegővel áll, az ábrákra való hivat­kozással a kamráknak különböző természetű berendezését fogjuk leírni. A növénynek a külső levegővel való érintkezésbe hozása a födél néhány üveg­táblájának eltávolítása által (32. ábra), a (22) oldalfalnak (4. ábra) egy nyílásán, vagy pedig a (21) födélnek (23) ablakán keresztül (13. ábra), a külső falnak eltávolítása és egy szalmából készített (24) fal (40. ábra), vagy pedig (25) födél (4. ábra) segélyével történhetik, mivel a kamrák nem minden­kor vannak üvegfalakkal határolva, hanem ellenkezőleg, a határoló falak bármely más alkalmas anyagból is készíthetők. A kamrák válaszfala egyenes lehet és egyetlen (20) darabból (1. ábra) állhat, vagy pedig két (20 és 26) részből (2. ábra) lehet összetéve, bármilyen ferde állást foglalhat el, mint az a 40. ábrán (20, 27 vagy 28)­nál látható. Nem szükséges, hogy a két kamra talaja ugyanazon síkban feküdjék (7. és 8. ábra), hanem az egyik kamra talaja a külső föld fölszinénél magasabban vagy mélyebben lehet (4., 5., 7. és 8. ábrák). A növénykamrák födele több rézsútos oldallal és közös (29) szelemennel (31. ábra), vagy pedig több (30, 31) ferde síkkal és közös (32) vízelvezető csatornával lehet el­látva (12. ábra). A födél lehet boltozatos is (38. ábra), vagy pedig több keretből lehet összeállítva (13. ábra), melyek üvegből vagy más alkalmas anyagból készített (33 és 34) toldatok vagy betétek (22. és 63. ábrák) segélyével megnagyobbíthatok. E toldatok vagy arra használhatók föl, hogy valamely működésben levő (34) növény­kamrát (63. ábra) növeljenek, vagy pedig arra, hogy valamely másik kamrát, az első növényzet pihenése alatt, a külső levegő behatása ellen megvédjen. Természetesen a szükséges időpontban ismét első alkalmazá­sukba térhetnek vissza és így számtalan­szor fölhasználhatók arra, hogy segélyükkel az egyik vagy a másik kamrának belső tere megnöveltessék. A növénykamra tetszőleges méretekkel bírhat és az anyavessző befogadására ren­delt kamránál nagyobb vagy kisebb lehet (11. ábra). Két egymás mellé helyezett, hasonló ter­mészetű kamra egymással egyesíthető, hogy ily módon falak legyenek megtakaríthatók, így az egymás mellé helyezett anyavessző­kamrák egymással összeolvadnak, míg egy­idejűleg az egymáshoz illesztett növény­kamrák levegője egymással elegyedhetik (11. és 12. ábrák). Az utóbbi esetben a két növénykamrában kettő helyett egyetlen növény foglalhat he­lyet (41. ábra). A növények pihenésének ideje alatt a növénykamrák az anyavesszők befogadására is szolgálhatnak (1., 4., 40., 45. és 47. ábrák), vagy pedig az utóbbiak többé vagy kevésbé kihajlíthatók vagy ki­húzhatók (73., 74., 9., 53., 54. és 15. ábrák)­s egyszersmind a külső (24) falat (14. és 15. ábra) részben vagy egészben eltávo­lítjuk. Az anyavessző kamrájának födele tetsző­leges alakkal bírhat, azaz egyetlen ferde lapból álló (36. ábra), két ferde lapból ké­pezett (37. ábra), boltozott (38. ábra), vagy több keretből (39. ábra) összetett lehet. Mint a föntiekből kitűnik, a növény­kamra áll: 1. egy falból, mely azt a külső levegő­től elzárja s mely falat külső falnak neve­zünk, és 2. egy válaszfalból, mely az előbbivel ellentétben belső osztófalat képez. A szerint, amint e falak együttesen, egyenként vagy váltakozva hagyatnak meg helyükön, különböző kombinációk állanak elő. Első kombináció. A tenyészet tar­tama alatt (36., 6., 8. ábrák) a növénykam­rának külső (25) vagy (24, 25) fala, vala­mint a belső (20) fal helyén marad. Hogy az anyavessző a belső falon átha­tolhasson, azon erre a czélra nyílást, elfor­gatható ablakot vagy hasonlót alkalmazunk. Legelőnyösebb e közfalat az alábbiakban részletesen ismertetendő módon kiképezni.

Next

/
Thumbnails
Contents