33570. lajstromszámú szabadalom • Munkaeljárás átkormányozható, kompresszió nélküli gázgépek számára

4. ábra pedig a berendezés alaprajza. A 2—4. ábrában föltüntetett motór kétütemű. A gép két végén zárt kettős működésű (c) hengerrel bír, melyben a (k) dugattyú mozog. A henger a (v, v) légbebocsátó szelepekkel, a generátorhoz vezető vezetékek a ,(v2 v2) szelepekkel vannak ellátva. (v3 v3) gázbebocsátószelepek, (a) pedig a gyűrűalakú kipufogó csatorna. Csupán a (v3) gázszelepek vannak vezényelve, míg a légszelepek önműködőek. A gázfejlesztő az (o) aknakemenczéből és az (r) gáztisztítóból áll. (4. ábra). A (p) szivattyú táplálja a hengert levegővel. A gép szabályszerű üzemének biztosítására kell, hogy a generátor mindenkor ugyanazon nyomás alatt álljon, mint a mely e hengerben a kompressziónyomás végén illetőleg a kompressziólöket végén uralkodik. A nyomólevegőt a szivattyú szorítja a hengerbe, melyből a (v2) szelepeken keresztül szoríttatik az (o) kemenczébe, melyben alulról fölfelé halad, az (r) tisztítóban a portól és szálló hamutól mechanikailag megszabadíttatik és erőgázzá átalakulva jut a (v3) szelepeken keresztül a hengerbe vissza. A gép működési módja a következő: Ha a dugattyú jobbról balra mozog, úgy a levegő a bal hengerkamrában sűríttetik. Röviddel mielőtt a dugattyú baloldali holtpontállását eléri a növekedő hengernyomás a (v2) szelepet nyitja és a dugattyú löketének befejezése alkalmával a hengerben lévő komprimált levegőt részben az (o) kemenczébe szorítja. Ha a dugattyú a holtpontálláson túlhaladt, a hengerben uralkodó nyomás csökken és a generátor ellennyomása a (v2) szelepet zárja. Egyidejűleg a vezénymű a (v3) szelepet nyitja, mely a hengert az (r) tisztítóval kötti össze. A levegőnek erre következő expansiója alatt a gáz az (r) tisztítóból a hengerbe ömlik, míg a (v3) szelep ismét nem záratik. A gáz a nyomólevegővel keveredik és a hőmérséklete szerint vagy magától gyulád meg, vagy pedig külön gyújtással explodáltatjuk. A gyújtás után az égéstermékek expandál-1 nak ós a löket végén a gyűrűalakú (a) kipufogó csatornán át távoznak. A kipufogás után a hengerbe friss levegőt szállít a szivattyú és a folyamat újból kezdődik. A gép szabályozása ösmert módon a töltés csökkentése által történik. A gép rendes terhelése alkalmával a (v3) szelep úgy vezényeltetik, hogy a henger oly töltést kapjon, mely a közvetlenül megelőző löket alkalmával a generátorba szállított levegőmennyiségnek felel meg. A terhelés csökkenésekor a szabályozó a gázbeáramlás tartamát megrövidíti, a henger által szállított levegőmennyiség azonban egyelőre nem szenved észrevehető változást, miáltal a generátorba szállított levegőmennyiség nagyobb, mint az egyidejűleg a geuerátorból kiszivott levegő illetőleg gázmennyiség, miáltal a generátorban a nyomásnak emelkednie kell. Azáltal, hogy a generátorban a nyomás növekedik, a levegőszelepre gyakorolt nyomás is nő, miáltal a hengerben lévő nyomólevegő az ellennyomást csak későbben képes legyőzni, mint rendes terhelésnél. Ennek folytán a generátorba szállított levegőmennyiség is fokozatosan csökken és pedig addig, míg a mindenkori részleges terhelés által megkívánt gázfogyasztásnak megfelelő értéket nem érte el. A gép tehát a mindenkori'megterhelésnek megfelelő nyomást önműködően létesíti és tartja fönn a generátorban. A gép megállítása előtt a gázszelep elzáratik, ellenben a gép hengere a teljes megállásig szivattyú gyanánt tovább íog működni, míg a gép eleven ereje teljesen föl nincs emésztve, vagy legaláb is addig, míg a generátorban uralkodó nyomás azon fokot nem érte el, mely a hengerben uralkodik, ha az egész töltését megtartja. Ezen maximalis nyomás bizonyos határok között tetszés szerint határozható meg a gép rendes terhelése alkalmával minden löketnél a generátorba szállított levegőmennyiség és a henger teljes levegőtöltésének aránya által. Ezen arány annál nagyobb lesz, mennél kisebb égési levegő fölösleggel dolgozik a gép. Az arány mindig úgy állapítható meg,