33570. lajstromszámú szabadalom • Munkaeljárás átkormányozható, kompresszió nélküli gázgépek számára

hogy a gép megállítása alkalmával a generátorba fölhalmozott gázmennyiség elegendő a gép újbóli megindítására. Stabil, át nem kormányozható gépeknél a szabályozást egyszerűen ingaregulátorsegélyével eszközölhetjük, mely a gázszelepet a gép sebességének növekedése alkalmával korábban csukja, mint rendes futáskor. A 2—4. ábrában föltüntetett kéttaktusu gépnél a szabályozást a gépész végzi, ki tetszés szerint gyorsíthatja vagy lasíthatja a gép futását, avagy át is kormányozhatja a gépet. A 2—4, ábrában feltöntetett vezénylésnél a szelepek mozgatását az (m) hüvely végzi mely a (w) vezénylőtengellyel együtt forog, de ezen eltolható. Az (m) hüvelyen (nn) bütyökszerű kiszögelések vannak, melyek az (s) emelőkre működnek és a vezértengely forgása közben nyitják és zárják a szelepeket. Az (nn) toldatok vagy kiugrások egyik végük felé keskenyednek és csúcsaikat egymásfelé fordítják úgy, hogy a kiugrások csúcsai között rövid szakasz van, melyen kiugrás egyáltalában nincs. A A gép rendes járása alkalmával a baloldali (n) kiugrás (4. ábra) vezényli a (v3) szelepet. Ha most az (m) hüvelyt lassan balfelé toljuk, az (s) vezénylőemelő mindig keskenyebb részét érinti az (n) kiugrásnak, vagyis az (n) kiugrás mindig rövidebb és rövidebb ideig működik az (s) emelőre és rövidebb ideig tartja nyitva a (v3) szelepet. A középállásban a gázbeömlés teljesen megszűnik, a mennyiben ekkor az (s) emelő az (m) hüvely azon részét érinti, melyen kiszögelés nincs ,• a gép ekkor hajtás nélkül fut és mihamar megáll. Ha a gépet át akarjuk kormányozni, a hüvelyt még tovább toljuk balra és pedig közvetlenül szélső állásába. Az (s) vezénylőemelő ekkor a kiszögelés azon része fölött áll, mely a gázszelepet a hátrafutásnak megfelelőleg nyitja. Ez két egymással kapcsolt kettős működésű kétütemű gép egyik hengerkamrájára legalább biztosan állani fog. A bebocsátó szelepnek a gép indítása alkalmával hosszabb ideig kell nyitva maradniok, mint rendes alkalmával, a midőn nagyobb expansióval dolgozik a gép. A vezény lő kiugrásokat tehát a rendes futásnak megfelelő méreteken túl jóval meg kell hosszabbítanunk és szélesítenünk. Az (m) hüvely eltolása a kézzel mozgatott (h) emelő segélyével történik. Ezen emelő segélyével a gépész a gép járását mindé..kor tetszés szerint gyorsíthatja, lasíthatja vagy megfordíthatja. A gépet szükség esetén ellennyomással is megállíthatja vagy átkormányozhatja épp úgy, mint a gőzgépet lehet ellengőzzel megállítani, vagy átkormányozni. Ezen esetben az égéstermékek a generatorba jutnak és biztosító szelepeken át távoznak. A találmány tárgyát képező, generátorral ellátott gép négytaktusban is dolgozhat. A hengerben végbemenő folyamatok és a (v2, v3) szelepek működése ugyanaz marad a kompresszió és expansiólöket alkalmával, mintha a gép ütemben dolgozna. A munkahengerben mindig csak levegő süríttetik. A löket végén a dugattyú a nyomólevegő egy részét a generátorba szorítja, melyből az expansiólöket elején ugyanakkora mennyiségű erőgáz áramlik vissza a hengerbe és ég el ebben. A négy ütemű gépnél erre az égéstermékek kiürítése és végül utolsó ütem gyanánt friss levegő beszívása következik. A négyütemű gépnél a gyűrűalakú (a) kipufogó csatorna helyett vezényelt kiömlő szelepet alkalmazunk, mely a hengerfejben rendezendő el. A szelepek vezénylését eszközlő tengely fél akkora fordulatszámot végez, mint a gép tengelye. A mozgásnak a kiömlési szelepre való átvitele ösmert módon vezénylőemelő és bütykös korong segélyével, a (v3) gázbeömlési szelepé pedig vezénylő emelő és az (n) kiugrások segélyével történik, melyek az (m) hüvelyen vannak alkalmazva. Mivel négyütemű gépnek nem kell átkormányozhatónak lennie, a 4. ábrában mindegyik (m) hüvelyen alkalmazott két (n) kiugrás helyett csupán egy ily kiugrást kell alkalmaznunk. A hüvely állása szerint a vezénylőemelő a kiugrás keskenyebb vagy szélesebb részén fut és ennek megfelelőleg rövidebb vagy hosszabb ideig tartja nyitva