33499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék érczek előkészítésénél a fémtartalmú ásványoknak a kőzettől stb. való elkülönítésére

— 2 — józva, egyszerűen áttörik a vízfölíiletet. E jelenség tőkép akkor mutatkozik, midőn e részecskék előzőleg vízzel locsoltattak be. A találmánybeli eljárás foganatosítására az érczet, mely fémes ásványokat és kőzetet tartalmaz, szétaprított állapotban vízzel keverjük. E keverékhez azután olajat vagy valamely zsíros anyagot adunk, vagy olaj alakjában, vagy pedig emulizóban és az egészet jól összekeverjük. A víz vagy savanyú vagy bázikus lehet teljesen a közelendő érez természete szerint. Az olaj vagy zsíros anyag azon ismert tulajdonsággal bír, hogy a vízben a fémes ásványokhoz hozzátapad, a kőzetet vagy az oxydokat ellenben nem befolyásolja. A használt olaj mennyisége a kezelendő érezmennyiséghez vagy a keverékhez képest igen csekély. Semmiesetre sem fogjuk azonban az olajat olyan mennyiségben használni, hogy a túlságos mennyiségű olaj rátapadása folytán az ásványrészecskék fajsúlya annyira csökkentessék, hogy ezek a víz fölszínére emelkedhessenek. Sőt inkább fontos, hogy éppen csak annyi olajat alkalmazzunk, hogy az ásványrészecskék csak egész vékony olajréteggel vagy zsírréteggel vonassanak be. úgy hogy fajsúlyuk még jóval nagyobb legyen, mint a vízé és így rögtön a víztartány fenekére leülepedjenek. Ezen vízben olajozott illetőleg olajjal bevont részecskéket már most levegővel vagy valamely más gázzal hozzuk az által érintkezésbe, hogy azokat a folyadékból, illetőleg vízből kiemeljük vagy ez utóbbit azokról lebocsátjuk, vagy az által, hogy a részecskék legfölsőbb rétegének fölületére levegőt fuvatunk. Hogy a levegővel kellő érintkezést létesítsünk, előnyös a masszát aránylag vékony rétegekben a szabad levegő hatásának kitenni. Ha már most a levegőnek ily módon kitett olajozott, ásványrészecskéket ismét friss vízfölülettel hozzuk érintkezésbe, azt tapasztaljuk, hogy az olajozott fémes részecskék könnyen tovaúsztathatók és a kőzettől és a nem olajozott részecskéktől teljesen elkülöníthetők, miután a nem olajozott részecskék és a kőzet a friss víztömegben rögtön alámerülnek. A gyakorlatban czélszerű a fönt ismertetett módon vagy másként olajozott érczrészecskéket lejtős fölületre bocsátani és vízöblítéssel tovausztatni, illetőleg rázó asztalt vagy különleges, alkalmas szerkezetű mozgó szalagot használni. Közvetlenül azután, hogy az olajozott részecskék az asztalon tovavezettetésiik által a szabad levegővel rétegenkint érintkezésbe jönnek, a rázó asztalt ellepő és a levegővel érintkezésbe jutott olajozott részecskék rögtön a víz fölületére jutnak és látszólag könnyebben, mint a kőzetrészek, a rázó hatás közvetítésével, egy gyűjtőedénybe gyűjtetnek, míg a látszólag nehezebb, lesiilyedő kőzet és a nem olajozott részecskék az asztal mozgásának hatása alatt egy másik gyűjtőedénybe jutnak. A mellékelt rajzon a jelen eljárás foganatosítására alkalmas rázó asztal néhány kiviteli alakja van példaképen bemutatva. Az 1. ábrán (A) a lejtős rázó asztal, mely (B) fölfüggesztő rudak segélyével egy merev (C) keretre van fölfüggesztve. Az asztal rázó mozgása a (2) nyíl irányában egy (D) bütykös tárcsa hatása alatt megy végbe, melyet egy (E) szíjtárcsa hajt, míg az erős (P) spirálrúgó a bütykös tárcsával ellenkező értelemben hat az asztalra. A vízáram a (G) csövön át vezettetik be és a (H) vályúból a (Hl) lyukakon keresztül szétoszlatva az (1) nyíl irányában keresztben kerül az asztalra. Az asztal szemközt fekvő hosszoldalán egy (J) vályú és a szomszédos keresztoldalán egy (K) vályú van elrendezve. Az olajozott érezmassza egy (L) csövön és egy alkalmas (Al) szétoszlatón keresztül vezettetik ai asztalra. Rögtön azután, hogy az így bevezetett érczrészecskék a levegővel érintkezésbe jöttek, a vízzel érintkeznek és a víz fölületére jutnak, hogy a víz által az (1) nyilak irányában a (J) vályú felé tovaúsztattassanak, míg ellenben a nem olajozott kőzetrészek a víz fölületét keresztültörve, az asztal rázó mozgása folytán a (2) nyíl irányában a (K) vályúba jutnak. Hogy az ásványi részecséket, a mennyire csak lehet, a levegőnek tegyük ki, az asztal fölületét (Al)-nél rovátkolni lehet, vagy pedig, a mint az (A2 és A3)-nál jelezve van lép-