33499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék érczek előkészítésénél a fémtartalmú ásványoknak a kőzettől stb. való elkülönítésére

esősen lehet kiképezni, vagy végre bizonyos számú kiemelkedő (M) bordát lehet a lefelé mozgó részecskék mozgási irányához valamely alkalmas szög alatt elrendezni, melyeken azok, az asztal rázó mozgásának hatása alatt keresztülbuknak, mikor is az olyan érczrészecskék, melyek a levegővel való érintkezésben eddig akadályozva voltak, újból alkalmat találnak, hogy a víz föliiletére vezettessenek. Szükség esetén lehet az asztalt (A4) vezető bordákkal is ellátni, melyek a kőzetet a (K) csatorna felé terelik. A 2. ábrán az 1. ábrával kapcsolatban leírt asztal (Al, A2. A3) lépcsők, illetőleg bordák nélkül, de (A4) hosszbordákkal van szerkesztve és az asztal fölött egy (N) csőhálózat van megerősítve, mely alsó oldalán át van lynkgatva és (0) drótok segélyével egy (P) keretre vagy valamely más alkalmas módon föl van függesztve. Az (N) csövekkel összeköttetésben egy (Q)hajtórúd vau elrendezve, melyet egy (Ql) forgattyú vagy excenter mozgat, úgy hogy a csövek rázó mozgást nyernek. E csövek egy (NI) légvezetékből levegőt kapnak. Ha mármost valamely olajozott ásvány részecske a víz fölületén keresztülnyomulna, a vízbe nyomuló légáramok segélyével újból levegővel jönne érintkezésbe és így újból a víz fölszínére jutna. A 3. ábrán egy homorúan alakított végnélküli (R) szalag van bemutatva, mely az (Hl) csigákon a (3) nyíl irányában mozgattatik tova. E szalag az (Hl) csigákon egy (S) vályúba jut, melyből azután visszavezettetik. Az (H l) csigák egy (R3) keretbe vannak ágyazva, mely (R2)-nál egy hosszirányú csap körül lengő mozgást végezhet és egy (T) forgattyú és (TI) hajtórúd közvetítésével rázó mozgásba hozható. Vagy, mint a 4. ábrán föl van tüntetve, e keret az (U) csigákon gördíthetően lehet elrendezve és a (V) forgattyú, valamint a (VI) hajtórúd segélyével ide-oda mozgatható. Az érezpépet ezen szalagra vezetjük, mikor is az olajozott ásványrészecskék egy része lefelé, a (W) vályúba tovaúsztattatik a (4) nyíl irányában, míg a nem olajozott részecskék a szalag mozgási irányában a szalag által az (S) vályúba vezettetnek. A szalag lengő mozgása folytán a reá vezetett folyadék a szalag mozgási irányára keresztben végbemenő lengő mozgást nyer, úgy hogy az által mindig a szalag más és más része tétetik ki a rajta nyugvó érczrészecskékkel a levegő hatásának. Ily módoii valamennyi olajozott érczrészecske érintkezésbe jön a levegővel és a visszatérő folyadék által a (W) vályúba úsztattatik tova. A szalag lejtése úgy szabályozható, hogy az ásványokkal homok nem távolíttatik el. Természetes, hogy bárminő, egyébként alkalmas rázó szerkezet alkalmazható a jelen eljárás foganatosítására. A jelen eljárás foganatosítása által elért fölületi feszültség oly nagy, hogy a leírt rázó asztal segélyével aránylag nehéz ásványrészecskék a víz fölületén tovaúsztathatók és homorú, illetőleg csónakszerú érintkezési fölülettel bírnak, a mi azzal magyarázható meg, hogy azon ásványrészecskék, melyek fajsúlya nagy, lefelé igyekeznek, azonban olajozott fölületük következtében képtelenek a víz fölületi feszültségét legyőzni. Ismeretes, hogy eddig is alkalmaztak gázokat olajozott részecskéknek a vízben való elkülönítésére. Ez azonban mindig a víz belsejében történt gázbuborékok bevezetésével, melyek magában folyadékban fejlesztetnek azon czélra, hogy az ásványi alkatrészekhez tapadjanak és ezeket magukkal ragadják, a mint ezt a pl. a Froment-féle angol szábadalmi leírásban ismertetve van. Ha azonban ezen gázbuborékok az ásványrészecskéktől eltávolodnak, vagy szétpattannak, az ásványrészecskék rögtön újból lemerülnek a vízben lévő masszába. A jelen találmány semmi hasonlósággal sem bír a régebbi eljárások szerinti olajfölösleg vagy gázbuborékok által való fölhajtó erőhöz, miútán föltétlenül szükséges, hogy a külön választás ne vízben, hanem a víz fölületén történjék, tehát a találmánybeli eljárás nem az ásványészecskék gázbuborékok által való fölhajtó erejének alkalmazásában áll, hanem lényegileg az előzőleg vízben olajozottk részecsék fölúsztatásában, melyek levegővel vagy más gázokkal a vizén vagy más folyadékon kívül hozatnak