33499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék érczek előkészítésénél a fémtartalmú ásványoknak a kőzettől stb. való elkülönítésére

Megjelent lí)(>5. évi julius hÓ 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 33499. szám. XII/b. OSZTÁLY. Eljárás és készülék érezek előkészítésénél a fémtartalmú ásványoknak a kőzettől stb. való elkülönítésére. SULMAN HENRY LIVINGSTONE, KIRKPATRICK-PICARD IIUGH FITZALIS ÉS BALLOT JOHN BÁNYAMÉRNÖKÖK LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 lebruár hó 27-ike. A jelen találmány tárgyát eljárás és készülék képezi fémes vagy fémtartalmú ásványoknak c* '.zettől olaj, zsír, zsírsav, kátrány vagy valamely más olyan olajos, zsíros vagy kátrányos anyag segélyével való elkülönítésére, mely anyagok azon tulajdonsággal bírnak, hogy a fémes ásványokat víz jelenlétében olaj stb. réteggel vonják be, illetőleg beolajozzák, a követ vagy kőzetet ellenben befolyásolják. Bejelentők azon sajátszerű jelenséget használják föl, mely szerint akkor, ha az így előkészített ásványt levegővel vagy gázzal érintkezésbe hozzuk, a fémrészecskék a víz fölszinén maradnak, a kőzetrészecskék ellenben a vízben elmerülnek. Ezen jelenség a víz vagy valamely más folyadék úgynevezett fölületi feszültségében találja magyarázatát, mely hatását rögtön érvényesíti, mihelyt az olajozott ásványrészecskék szabad levegővel vagy valamely más gázzal jönnek érintkezésbe. Ismeretes ugyanis, hogy minden szabad, azaz olyan vízfelület, mely szabad levegővel vagy valamely más gázzal érintkezik, valamely test benyomulásának bizonyos mértékben ellenáll. Ezen ellenállás nagyobb, mint a víz belsejében uralkodó feszültség vagyis molekuláris kohazió ellenállása. E jelenség a víz «fölületi fesziiltsége» néven ismeretes és lehetővé teszi, hogy pl. a víznél nagyobb fajsúllyal bíró kis testecskék, a víz fölületén maradjanak anélkül, hogy azt áttörnék. Fölületi feszültsége folytán tehát minden folyadék bizonyos ellenállástfejt ki, mindamellett tetemesen nagyobb ezen ellenállás akkor, ha a fölületre jutó testecskék előzőleg olajjal locsoltattak be, mely a vizes folyadékkal nem keveredhetik, illetőleg a vízben nem oldódik. A víznek az olajozott testecskék és a levegő, valamint csupán a víz és a levegő közti fölületi feszültségének viszonya szemben a levegő és víz, valamint levegő és a nem olajozott testecskék közti fölületi feszültséggel olyan nagyobbodást nyer, hogy a víznél jóval nagyobb fajsúllyal bíró olajozott részecskék a víz fölületén nem hatolhatnak keresztül és így a víz fölszinén lebegnek vagy úsznak, egészen függetlenül azon csekély fokú fajsúlycsökkenéstől, mely a vékony olajréteg rájuk tapadása folytán állott elő. A víznél kisebb fajsúlyú olyan részecskék azonban, melyek nincsenek ola-