33493. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátor

— 2 — (VI) kerületi sebességgel növelt (v) belépési sebességgel. A valóságban természetesen csak kis eltérés lehet. E szerint a leírt módon valamely víztömegnek egy turbina segélyével a kerületi sebesség kétszeresével növelt áramlási sebességet kölcsönözhetünk, ha a víztömegnek előbb egy centrifugaszivattyúban nagy nyomást kölcsönözünk és azt ezután egy turbina szájcsövébe vezetjük. Ez egy igen fontos előny, mely lehetővé teszi, hogy a jelen találmány tárgyát képező kondenzátor tölcsérébe a vizet igen nagy sebességgel juttathassuk. A víznek relatív sebessége a lapátkoszorúba való beáramlásakor úgyszólván egyenlő a lapátok menesztési sebességével, a mint ez a motor gyanánt szolgáló turbináknál is megvan. Az ütközések által okozott energiaveszteség e szerint mindkét esetben ugyanaz. Azonban azon eleven erő, mellyel a víz a lapátkoszorú elhagyásakor bír, a jelen esetben hasznosíttatik, míg ezzel szemben a mótor gyanánt szolgáló turbinák nem adják le a vizet a nélkül, hogy ez bizonyos eleven erőt hasznosíthatlanul magával ne vinne. A turbina tehát a vízmozgatásra való alkalmazásnál gazdaságosabban dolgozik, mint a mikor mótor gyanánt működik. A mozgólapátokat elhagyó víznyaláb fokozatosan kiszélesedik és annál szélesebb lesz, mennél több egymásután következő lapátra vezeti az (1) szájcső a vizet. Ezen víznyaláb szélességét és szétterjeszkedésének szögét tehát tetszésünk szerint módosíthatjuk az által, hogy az (1) szájcső nyílásának szélességét módosítjuk. Bizonyos esetekben előnyös lesz a vizet az összes lapátokra vezetni. Minthogy azonban a keréknek csatornái, melyekből a víz kiáramlik, folyton mozognak. azért a viznyaláb nem lesz tömött, mint mikor egy mozdulatlan fecskendező szájcsőből löveltetik ki, hanem hasonló lesz azon fecskendezett vízhez, mely egy lelapított és folytonosan lengetett fecskendező szájcsövéből löveltetik ki. A víznyaláb által befutott teret nem folytonos vízrétegek, hanem vízcsöppek töltik ki, melyeket a turbina mechanikusan választott szét. Az ily módon osztott víz legalkalmasabb arra, hogy az általa kitöltött térbe beáramló gőzt azonnal kondenzálja és hogy a levegővel bensőleg összekeveredjék. A mellékelt rajzok 2. és 3. ábrái a találmány tárgyát képező kondenzátornak egy foganatosítási alakját láttatják. A 2. ábra a kondenzátor függélyes metszete. A 3. ábra metszet a 2. ábrának III—III vonala szerint. A mint a 2. ábrából látható, az említett tölcsér a (3) kamra által képeztetik, melybe a (2) turbina nyúlik be. Ezen kamra a (4) csőtoldattal van ellátva, mely a fáradt gőzt a kondenzátorba vezető csővel köti össze. A rögzített (1) csatornavezeték a vizet a (2) lapátkoízorúba vezeti; ez utóbbi az (0) tengely külső végére ható tetszőleges mótor segélyével a berajzolt nyíl irányában forgattatva a vizet a (6) szájcsőbe szórja, mely a (3) kamra folytatását képezi és fokozatosan szűkülve egy második (7) kamrába torkol, mely a (8) csatornán át a (3) kamara fölső részével áll összeköttetésben. Ezen összeköttetés következtében a (7) kamra nyomása egyenlő lesz a (3) kamra nyomásával. A vízrészecskék e szerint a magukkal ragadott gőzt kondenzálván, összeszorulhatnak, a nélkül, hogy eközben komprimáló munkát kellene végezniök. De azért a (6) szájcsövet elhagyó sugár eléggé tömött arra, hogy saját eleven erejénél fogva a (9) diffuseurön keresztül a (1) kamrából a j szabadba juthasson. ! A leírt módon elosztott víz a (3) kamrába beáramló minden fluidumot a (9) diffuseurön keresztül a szabadba meneszt és ekként a kamrában vákuumot létesít. Hogy a víznek a rögzített (1) csatornavezetékhez való áramoltatása ne történjék a tölcsér testén keresztül, a vezetéket a 2. és 3. ábrákban föltüntetett módon rendezzük el. A (2) lapátkoszorú belsejében a hengeres (10) szekrény van elrendezve, melynek külső falában az (1) csatornavezetékek vaunak kiképezve.