33493. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátor

— 3 — Ezen szekrénynek egy része a tölcséren kívül fekszik úgy, hogy azzal a kondenzáló vizet bevezető (11) vezetéket köthetjük össze. A kondenzátor működésbe hozatala czéljából nem kell egyebet tennünk, mint a vizet a (11) vezetéken át kis sebességgel befolyalni és a turbinát forgásba hozni, mire a tölcsérben fokozatosan vákuum létesül és a csatornavezetéknek vízszolgáltatása mindaddig növekedik, míg a rendes állapot helyre nem áll. Lehetne a kondenzáló vizet a tölcsér vakuuma által is beszívatni, ekkor azonban a kondenzátor működésbe hozatala czéljából a tölcséren, pl. egy gőzejektor segélyével előbb vákuumot kellene létesíteni. A jelen találmány tárgyát képező kondenzátort természetesen sokféleképen rendezhetjük el a szerint, a mint az alkalmazása megköveteli. így pl. a részleges igénybevételű turbinát teljes igénybevételű turbina által helyettesíthetjük, a mikor is (2) lapátkoszorú körül egy hengeres díffüseurt vagy több, körben elrendezett (9) diffuseurt rendezünk el. A következőkben a lehetséges foganatosítási alakok közül csak két specziális elrendezést fogunk leírni, melyek gőzturbinákkal egyesítve jönnek alkalmazásba. Ezen foganatosítási alakok egyikénél, mely a 4. és 5. ábrában van föltüntetve, egy részleges igénybevételű vízmozgató turbina van alkalmazva. A gőzturbina utolsó (12) lapátkoszorúja a (3) kondenzátorkamra egyik falának síkjában fekszik, úgy, hogy a gőz ezen lapátkoszorúból közvetlenül a kondenzátorba jut; a (12) lapátkoszorúnak nyílásai tehát itt a 2. ábra szerinti foganatosítási alaknak (4) csőtoldatát helyettesítik. A (3) kamra alsó oldalán a (6) szájcsővel van ellátva, mely a (3) kamra fölső részével a (8) csatornán, a küllevegővel pedig a (7) kamrába torkoló (9) diffuseurön át közlekedik. A gőzturbina tengelyére a kis átmérőjű (2) lapátkoszorú van szerelve, mely a kondenzáló vizet a (6) szájcsőbe szórja. Ezen vizet a (2) lapátkoszorú belsejében elrendezett hengeres (10) szekrényen át vezetjük be, mely a (11) vízvezetékkel közlekedik és melynek egyik oldalán az (1) csatornavezeték van kiképezve. A második foganatosítási alaknál teljes igénybevételű lapátkoszorú van alkalmazva. Ezen foganatosítási alak a 6. és 7. ábrákban van föltüntetve. Itt is a gőzturbina utolsó (12) lapátkoszorúja a (3) kondenzátorkamrának egyik falával esik össze, mely kamra közepén a teljes igénybevételű kis átmérőjű (2) lapátkoszorú magára a turbinatengelyre van szerelve. Ép úgy, mint az előző foganatosítási alakoknál, itt is a vízszóró lapátkoszorú belsejében a hengeres (10) szekrény van elrendezve, mellyel a (11) vízvezeték van összekötve. Az eltérés az előző foganatosítástól tehát csak abban van, hogy itt egy teljes igénybevételű szóró lapátkoszorú van alkalmazva. Ezen elrendezés közetkeztében a (2) lapátkoszorú egy korongalakú vízréteget létesít a (3) kamrában, mely víz a gőzturbinából a (3) kamrába beáramló fluidumot, levegőt, vizet vagy gőzt magával meneszti. A vízréteg vízcsöpjei a (6) lapátkoszorúba hajíttatnak, mely a (7) kamrát a (3) kamrával állandó összeköttetésben tartja. Minthogy a (7) kamrában a nyomás nem lehet nagyobb a (3) kamra nyomásánál, azért a vízcsöppek a gőz kondenzálása közben csupán tömörülnek, anélkül, hogy a (6) koszorún való átjárás közben komprimálási munkát végeznének. Ezen koszorúból való kiömlésnél a vízcsöppek már oly sűrűvé váltak, hogy a (7) kamrából saját eleven erejük következtében a (9) diffuseurön keresztül a (13) gyűrűs csatornába folynak, mely a (14) csatornán át a küllevegővel közlekedik. A leírt kondenzátorok injekciós kondenzátorok. Bizonyos esetekben, különösen hajóknál, fölületi kondenzátorokat kell alkalmazni, mivel a tengervíz nem alkalmazható injekciós kondenzátorokban. Azonban ezen esetben is alkalmazhatjuk a jelen találmány tárgyát képező kondenzátort, ha ezt lágy vízzel tápláljuk és ezen vizet ezután egy közönséges fölületi kon-