33469. lajstromszámú szabadalom • Újítások a gőz kondenzálására és a gőznek folyadékok melegítésére szolgáló készülékeken
— a -egyik szakaszból a másikba való átlépésénél) lép föl. Végül arról is gondoskodva van, hogy a képződő lecsapódott víz az egyes szakaszokból lehető gyorsan összegyűjtessék és vízelzárás alatt álló kis fölületű összekötődarabokon át a melegvízszekrénybe folyjék. A mellékelt rajzok a jelen találmány értelmében berendezett készüléket mutatják, mely készülék légszivattyúval kapcsolatban és a vákuum hasznosítása mellett fölületkondenzátor gyanánt alkalmazható. Az 1. és 2. ábrák a 4. ábra A—B és A—C—D vonalai szerinti metszetek. A 3. ábra az J. és 2. ábra E—F vonala szerinti vízszintes metszetét tünteti föl. A 4. ábra a 2. ábra G—H vonala szerinti metszete. Az 5. ábra egy részletnek az 1. ábra I—J vonala szerinti metszete, míg a 6. ábra az 5. ábrabeli részletnek más kiviteli alakját mutatja. A föltüntetett kiviteli alaknál az (a) köpeny vízszintes irányban terjedő és a köpeny egyik oldala felé ferde (b) közfalak által (c) kondenzátorszakaszokia van fölosztva, melyek különböző űrtartalommal bírnak és egymással (d) összekötőcsatornákon át közlekednek, mely utóbbiak ezélszerűen a szakaszokban levő vízcsövek irányával párhuzamosan a szakaszok egész hosszában végigterjednek. A gőz legelőször a legfölső szakaszba lép be, mely legnagyobb űrtartalommal bír és a levegő végül a legalsó szakaszból szívatik ki, mely legkisebb űrtartalommal bír. Az (e) csőcsoportot vagy csőrendszert (f) csőbádogok vagy lemezek tartják. Ezen (e) csövek, melyekben hűtővíz áramlik, ugyanazon irányban terjednek, mint a (b) válaszfalak, azaz gyakorlatilag véve a gőznek a (c) kondenzátorszakaszokon való átáramlási irányára merőlegesen. A hűtővíz az (el) beereszíőnyíláson át lép be és azon (e) csövek csoportján áramlik át legelőször, melyek a legalsó (c) szakaszban vannak elhelyezve, mely szakaszon a gőz és levegő legutoljára halad át. Ezen csőcsoportból a hűtővíz fokozatosan az egymásrakövetkező csőcsoportokon áramlik át, mi mellett hőmérséklete fokozatosan emelkedik; a hőmérséklet akkor éri el a legmagasabb fokot, a mikor a hűtővíz az utolsó csőcsoporton folyik át, mely a legfölső (c) szakaszban van elrendezve, mely szakaszba a gőz legelőször lép be; a víz ezen csőcsoporfcból az (e2) elővezetőnyíláson át távozik el. A fölső szélesebb (c) szakaszban a csövek két csoportra vannak osztva, melyek a bennük áramló víz áramlási iránya szerint egymásután ós a többi csoport után vannak elrendezve azon czélból, hogy a víz áramlási sebessége ezen csövekben fokoztassék. Az összekötőcsatornák ellenkező oldalain, az (e) csőcsoportok és az (a) köpeny szomszédos (al) oldalfalai között, (g) gyűjtő- és elterelő-kiáramlási terek vagy csatornák és megfelelő ép ily (h) beáramlási terek vagy csatornák vannak elrendezve; ezen terekben nincsenek csövek elrendezve és a (c) kondenzátorszakaszok egész hosszában végigterjednek. A levegővel kevert gőz a (k) bevezetőnyíláson át a készülék (m) elosztókamrájába lép be, mely kamra az első (c) kondenzátorszakasz egész hosszában végigterjed és tulajdonképen a készülék bevezető végét képezi. A gőz ily módon ezen egész szakasz hosszában szétosztatik és e szakaszból az első (g) gyűjtő- és elterelőtérbe vagy csatornába áramlik, mely — mint fentebb említettem — a kondenzátorszakasznak szintén egész hosszában végigterjed, ily módon a gőzáramot irányító fölületek képeztetnek, melyek az (e) csövek tengelyeihez párhuzamosak, és melyek a gőznek az egész csőföliileten való áramlási tartama alatt ezen párhuzamos irányt megtartják. A gőznek és a levegőnek az egész csőfölíileten való egyenletes áramlása azon nagy gyakorlati előnynyel bír, hogy ezen fölület melegleadó képessége fokoztatik és hogy továbbá (a levegőnek egészen az (n) elvezetőnyílásig való egyenletes áramlása folytán) a légszivattyú hatása elősegíttetik és ennekfolytán a vákuum tökéletesebbé tétetik. Hogy a gőznek a csöveken való szétosztása elősegíttessék, az (m) elosztó-