33469. lajstromszámú szabadalom • Újítások a gőz kondenzálására és a gőznek folyadékok melegítésére szolgáló készülékeken
— 427 -kamrát ívalakú (m') terelőlemezekkel láthatjuk el. Gondosan végzett kísérletek azt mutatták, hogy vákuum segélyével dolgozó kondenzátoroknál a gőzáramlást irányító fölületeknek hirtelen változtatása — mint ez a gőznek az egyik kondenzátorszakaszból a másikba való átlépésénél következik be — azt eredményezi, miszerint azon szakaszban, melyből a gőz kiáramlik, nagyobb nyomás áll elő, mint azon szakaszban, melybe a gőz beáramlik; továbbá, hogy a hirtelen áramlási irányváltoztatás folytán a sebesség tekintetében is hasonló hatás lép föl. A visszaáramlás az összes szakaszokkal bíró kondenzálókészűlékeknél bekövetkezik és így nagy fontossággal bír ezen visszaáramlást minimálisra csökkenteni, különösen oly kondenzátoroknál, melyek turbinákkal kapcsolatban működnek, mely utóbbiaknál az erős vákuum az üzemmel elérendő legnagyobb gazdaságosságra nézve nagy fontossággal bír. A szakaszokkal bíró kondenzátoroknál nagy gyakorlati jelentőséggel bír továbbá, liogy a gőz egy szakasz vízesősorai között a különböző terekből egyenletesen áramoljék ki és egyenletesen áramolják be a következő szakasz esősorai között levő különböző terekbe. Hogy ezen fontos és értékes műszaki hatásokat elérhessük, a (g) és (h) gyűjtő-és elterelő-hosszterek a találmány értelmében az 1. és 2. ábra szerint oly módon vannak elrendezve, hogy e terek keresztmetszete a gőz áramlási irányára ellentétes vagy csaknem ellentétes iráuyban változik, azaz, hogy minden egyes (g) kiáramlási tér vagy csatorna keresztmetszete a szomszédos (d) összekötőcsatorna és a következő (c) csőcsoport felé fokozatosan nagyobbodik, míg minden egye3 (h) beáramlási tér vagy csatorna keresztmetszete az összekötő csatornától kezdve fokozatosan kisebbedik. E czélra a kondenzátorkészűlék külső (a') falai ívalakkal bírnak, mint azt az 1. és 2. ábra- ' beli metszetek mutatják. Ezen elrendezés folytán az áramlási irány megváltoztatása által föllépő ellenállás minimálisra csökkentetik és gyakorlatilag véve egyenletes áramlási sebességet kapunk. Továbbá nagy fontossággal bír, hogy a (g) és (h) gyűjtő- és el terelőterek vagy csatornák, mint a rajz mutatja, a (k) gőzbevezető nyílástól az (n) légeivezetőnyílás felé fokozatosan kisebbedő keresztmetszettel bírnak és hogy az egymásra következő (d) összekötőcsatornák fölületei alkalmas módon kisebbíttetnek, azon czélból, hogy az összekötőcsatornák az átáramló gőzmennyiséghez képest kellő viszonyba hozassanak, úgy hogy az áramlás megszakításának minden részleges helyi stagnálása megakadályoztatik, mely stagnálás máskülönben bekövetkeznék, ha a (g h) csatornák és a (d) nyílások egyenletes keresztmetszetekkel bírnának. Hogy ilyfajtájú kondenzátornál a kondenzált víz oly hőmérséklettel bírjon, mely a különböző (c) kondenzátorszakaszokban uralkodó nyomásnak megfelelő hőmérsékletet megközelíti, a találmány értelmében a lecsapódott víz mindegyik szakaszból, vagy pedig a szomszédos szakaszokból (megfelelően a készülék berendezésének) (p) elvezetőcső vagy csatorna segélyével gyorsan elvezettetik, mely csatorna aránylag kis keresztmetszettel és kis föl ülettel bír, valamint vízelzárás alatt áll; a lecsapódott víz ily módon a készülék különböző részeiből közvetlenül és egyidejűleg folyik le. A föntleírt kiviteli példánál a fölső (c) kondenzátorszakaszokban lecsapódott víz elvezetésére és a legalsó kondínzátorszakaszokban lecsapódott víz elvezetésére külön-külön (p) csatornák vannak elrendezve, mi mellett ezen csatornák alsó vége az (o) melegvízszekrény (o') elvezető nyílásai alá terjed, úgy hogy az (o) szekrényben levő víz a (p) elvezetőcsatornák részére vízelzárást képez. A lecsapódott víznek a föntleírt szerkezetű kondenzátorszakaszaiból való gyors, szakaszonkénti lefoly 9/8(1 <X kondenzátorban mindenkor fölhalmozott melegmennyiség csökkentését és ennek folytán az (o) melegvízszekrénybe vezetett haszonmeleg fokozását eredményezi, míg egyidejűleg a víznek a melegvízszekrényben való elgőzölög-