33434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, mellyel a jeleket egyenlőtlen időközökben nyomtató betűnyomó-távíró a hosszú vezetékeken való távírásra alkalmassá válik

csoló emeltyfihöz jut és a (4) dróton, (93) emeltyűn, (90) kontaktuson megy át és ugyanazon utat teszi meg, mint a negatív áram. A negatív áram behatása alatt a vetítő­galvánométer (52) tükre az (53) fénysuga­rat az (55) szeléncellára vetíti, úgy hogy az illető helyen az elektromos ellenállás csökken, a (124) helyi telep árama átha­lad a (22) dróton, (56) fémlemezen, (55) cellán, (54) lemezen, (23) dróton, (101) el­lenálláson, (24) dróton, a differenciális gal­vánóm éterhez, áthalad az (59 60) drótokon, (27) dróton és a polarizált jelvevő relais (63) csévéjén és így a (126) vezetéken a földbe jut. A kis (64) fegyverzet, a (66) kontaktuson nyugalomban marad. A vonalvezeték pozitív árama ellenben eltéríti az (52) tükröt és az (53) sugár az (57) szeléncella (7) részre esik. Ekkor tehát a (124) telep helyi árama a (22) dróton és az (56) lemezen halad át és a másik (57, 58 25 102 26 61 62 28 65 126) utat kö­veti. A (64) fegyverzet zárja a második helyi áramkört. A második (123) helyi te­lep árama áthalad a (29 30) drótokon, a (64) fegyverzeten, a (67) kontaktuson, a (32 34) dróton, (118 120) kapcsolóemel­tyűn, (35) drótokon, (80) kontaktuson, (81) emeltyűn, (37) dróton, (75) magon, (76) fegyverzeten, (77) tartón, (38) dróton, (71, 69) szegmenseken, (39) dróton, (78) csé­vén, (40) dróton, (70 68) szegmenseken, (41) dróton, (73) emeltyűn, (72) záróemel­tyűn és a (126) vezetéken át földben vég­ződik. Mialatt a (76) fegyverzet, a (75) mag­tól elszabadul, a (78) csévével való össze­köttetés megszakítva marad. Egyidejűleg a kis (79) nyelv, a (74) kikapcsoló-emel­tyűbe ütközik, minek következtében a (20 17 18 19) vezetékek útján a föld a (103) vonalkondenzátor és az (50 51) tükrös gal­vánométer mögé kapcsoltatik, úgy hogy az utóbbiak tűje munkájának befejezése után a (103) kondenzátor kisülése folytán gyor­san kezdeti helyzetébe térhet vissza. A jeladó állomáson az áramok a (90) kon­taktus és az (5) drót után egy elágazáson át a (8 9) drótokat követik, azután a ki­egyenlítő (96) csévébe érnek, míg ellenben a másik elágazáson a (10) dróton, a (100) szabályozható ellenálláson, a (11) dróton és (87 85) ellenőrzési relaison mennek keresz­tül. Mindkét elágazás a (126) vezetéken át a földben végződik. Az ellenőrző relais kis fegyverzete addig marad a hatástalan (88) kontaktuson, a míg a negatív áram kering. A pozitív áram ha­tása alatt (86 89) kapcsolás létesül és ek­kor a (123) helyi telep árama a (29 31 86 89 33 34 118) 120 35 80) úton halad és működteti a Hughes-készűlék kis fegyver­zetét. A jeladó állomáson ennek folytán a táv­irat másolata készül és a földdel való kap­csolás épen úgy idéztetik elő, mint a jel­vevő állomáson. Ha a Hughes-készűléknél szokásos (82) kopogót a (B) jelvevő állomás bekapcsolja, akkor az áramok a (104) kondenzátor után a (13 106 107 14 18 30 51 19 99 és 103, 126) utat teszik meg. A szekundér áram­körök működése ugyanaz, mint előbb. A (123) telep helyi árama, a helyett, hogy a Hughes-készűlékbe lépne, a (34) vezeték mögött, a (82) kopogóhoz áramlik a (118, 119 36 126) úton és a kopogó (83) fegyver­zete, a (84 21 110 109 17) úton földzárla­tot idéz elő. A (121 122) áramforrások a (113 116) gombokon szigetelve maradnak. Ugyanezen megfigyeléseket tehetjük, ha a (B) állomásról az (A) állomásra küldött ára­mok útját követjük. A 17. ábrában az áramok keringése ugyanaz, azzal a különbséggel, hogy itt a kis (105) jeladó kondenzátor nincs elren­dezve és a szelénrelais sincs alkalmazva, miáltal a berendezés sokkal egyszerűbb. A 17. ábrában az áramokat közvetlenül a vonalvezetékbe küldjük, de ez esetben is kapcsolhatunk a jeladó és a vonalvezeték közé kondenzátorokat, úgy mint a 18. áb­rában. A 19. és 20. ábrák a 17. és 18. ábrák­nak felelnek meg, a készülékek alkalmazá­sát, illetőleg és az áramok befolyását a szekrényeken belül elrendezett készülékek

Next

/
Thumbnails
Contents