33295. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyús fegyverzávárzat
egy (24) nyújtványa van, melyek közül a (23) orr az iitőrúgó megfeszítése közben a (23) orr az ütőrúgó megfeszítése közben a tok egy (25) hornyában csúszik és így az ütővasat egyenesben vezeti, míg a (24) nyújtvány a (25) horony jobb (27) oldalfalának fölső (26) szélére fekszik. A (25) horony bal oldalfala a jobb (27) oldalfalnál valamivel rövidebb és ezenkívül még egy (29) kivágással is el van látva. A (23) orr a (30) elcsattantó orral működik együtt. Ez a leírt závárzat az 1. ábrán nem biz- j tosítva, a megfeszített állapotban látható. Megfeszítése két különböző módon történhetik, mint az forgódugattyús fegyverzávárzatoknál általában szokásos, nevezetesen vagy oly módon, hogy az ütővasat a húzógyűrűje segélyével egyszerűen hátrahúzzuk, míg a (23) orr a (30) elcsattantó orr mögé nem lép és így az ütőrúgót megfeszítve nem tartja, vagy pedig oly módon, hogy a dugattyút a gömbös fogantyú segélyével 90ü -kal elforgatjuk, mikor az egymáson csúszó (8 9) csavarfölületek mozgatják az ütővasat mindaddig hátrafelé, míg a (23) orr a (30) elcsattantó orr mögé nem lép, az (1) dugattyú (31) fölülete pedig az ütővas (32) fölületére nem fekszik és így az ütővasat a dugattyúhoz viszonyítva, az elfordított helyzetében, illetve az ütőszöget a megfeszített helyzetében nem rögzíti. A fegyver töltése czéljából most már a dugattyút ismert módon hátrafelé lehet tolni, azután ismét előre mozgatni és a závárzatot a dugattyú visszaforgatásával el lehet reteszelni, miközben a (30) elcsattantó orr az ütőrúgót az ütővas (23) orra segélyével megfeszítve tartja. Hogy már most a závárzatot biztosíthassuk, az ütővasat az 1. ábrán látható helyzetéből mindaddig hátrahúzzuk, míg (23) orra a (25) horony bal oldalfalának vége mögé nem kerül, azután az ütővasat akként forgatjuk el, hogy a (24) nyújtványa a (27) fal (26) szélére feküdjék, a (23) orr pedig az oldalfalon kívül fekszik. (Ez a helyzet látható az 5., 6. és 7. ábrán, melyek közül az 5. ábra a fegyver jobb, a 7. ábra annak baloldalának nézete, míg a 6. ábra az 5. ábra (C) nyila irányában vett nézete.) A megfeszült ütőrúgó most már az ütővasat mindaddig egyenes irányban mozgatja előre, míg a dugattyú (8) csavarfelülete az ütővas (9) csavarföliiletét nem éri, ekkor azonban a csavarfölületek hatása alatt az ütővas forogni kezd, úgy hogy (23) orra a (29) bevágásba lép be és egyrészt ennek (33) alapfölületére, másrészt pedig (34) oldalfelületére fekszik. Ennek következtében a fegyver biztosítva van, mert az ütővas sem el nem fordulhat, sem előre nem mozoghat. Az ütővas eme helyzeténél az ütőszög a töltényt nem éri, az ütővas előre mozgása következtében pedig az ütőrúgó részlegesen megereszkedett. A 8. ábra a fegyver számbajövő részének oldalnézete, a 9. ábra pedig annak a 8. ábra (D) nyila szerint vett nézete. A fegyver biztosítását az ütővas visszahúzása és visszaforgatása által szüntetjük meg. Mikor az ütőrúgó megfeszítve nincs, a (17) orr az ütővas (19) hornyába nyúlik be. Ennek következtében az (1) dugattyúból, (5) ütőszögből, (6) ütőrúgóból és (10) ütővasból álló és egy egész gyanánt kiszerelt záródugattyú szétszedésénél a kapcsolóhüvelyt az iitőfej forgatásával ugyancsak elforgathatjuk és az ütőszöggel és ütőrúgóval együtt a dugattyúból kihúzhatjuk, mikor a forgatás következtében a hüvely oly helyzetbe jutott, hogy a (18) szemölcse a (21) horony (20) kiöblösödéséből kilép. Hogy már most az ütővasat is lecsavarhassuk az ütőszögről, a kapcsolóhüvelyt az ütőrúgó összenyomása közben az ütőszögön mindaddig eltoljuk, míg a (17) fog az ütővas (19) hornyából ki nem lép, minek megtörténte után az ütővasat az ütőszögről lecsavarhatjuk és a hüvelyt az ütőszögről lehúzhatjuk. Hogy az ütőrúgót a kapcsolóhüvely segélyével összenyomhassuk, a hüvelyen ennek megfogását megkönnyítő rovátkákat képeztünk ki. Leírt forgódugattyús závárzatunknál az eddig ismert hasonló závárzatoktól eltérően az ütőrúgót a fegyver biztosításánál megeresztjük és így nagyon kiméljük.
