33210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztőtápanyag előállítására

Megjelent lí)05. évi junius hó iO-én. KIR. MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 33210. szám. IV/b. OSZTÁLY. Eljárás élesztó'tápanyag előállítására. KOBNHÁUSER SÁNDOR ÜZEMVEZETŐ WYSOKABAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 szeptember hó 17-ike. Jelen találmány tárgyát élesztőtápanyag vagy kovász előállítására szolgáló eljárás képezi, mely szerint malátacsirát vagy aszalt malátát, gabonakorpát és moslékot a következő módon alkalmazunk: Egy faedényben 200 1. friss burgonyamoslék és 50 kg. korpa — legczélszerűbben tiszta buzakorpa — keverékét állandó kavarás mellett, gőz segélyével kb. 80° C. hőmérsékre melegítjük, azután az edényt befödjük és másnapig állni hagyjuk. Ekkor a keveréket ismét kb. 80° C. hőmérsékre melegítjük föl állandó kavarás mellett s 50 kg. őrölt malátacsirával, vagy ennek hiányában aszalt malátával jól összeelegyítjük s a lefödött edényben néhány óra hosszáig állni hagyjuk. Ezen idő elmultával a keveréket 10°/o tiszta, 36—40° B erősségű fosztorsavval jól összevegyítjük s 3—5 napig a sav hatásának kitéve hagyjuk, miközben naponként 3—4-szer fölkavarjuk. A savanyítás befejeztével a tömeget kiszárítjuk és ezen állapotában elraktározzuk, illetve fölhasználjuk. Az itt végbemenő vegyi folyamatok megmagyarázása, valamint a jelen és az ismeretes eljárások, illetve készímények közötti különbségek föltüntetése czéljából a következőket hozzuk föl: A mesterséges élesztőhöz való tápanyag készítése eddig úgy történt, hogy nagyobb mennyiségű malátát tartalmazó kovászt tejsavas erjedésnek engedtek át azon czélból, hogy a malátában levő s az alkoholélesztő főtáplálékát képező nehezen emészthető nitrogéntartalmú testek föloldódjanak s a czefre a főerjedés tartama alatt a gombák káros fejlődése ellen a jelenlevő sav által megvédessék. A nitrogéntartalmú testek akkor oldódnak föl legnagyobb mennyiségben, ha az illető folyadék kb. 5% tejsavat tartalmaz. Mivel azonban az alkoholélesztő hatásképességét már l°/0

tejsav jelenléte is erősen csökkenti, a kovász ezen határon túl nem savanyítható s ennek következtében a főczefrében igen kevés mennyiségű oldható élesztőtápanyag képződik. Mivel továbbá a savanyodás a maltosetartalomnak jelentékeny részét igénybe veszi, mely természetesen a szeszes erjedésre nézve veszendőbe megy, az élesztőkészítésnél jelentékeny mennyiségű maláta nem használtatik ki. A bevezetésben fölsorolt anyagokból előállított élesztőtápanyag csupán fehérjében és amidokban gazdag vegyületekből áll, melyek a hozzáadott ásványi sav által teljesen föloldatnak, úgy hogy ezen készít-