33085. lajstromszámú szabadalom • Alváz automobil járművek számára
— 2 — kek különböző szögek alatt állhatnak be oly módon, hogy a négy kerék tengelyeinek képzelt meghosszabbításai a hátsó tengelyen átmenő függélyes síkban metszik egymást, a kocsi jobb, vagy baloldalán. A konvergáló keréktengelyek metszési pontja azon görbe középpontja, melyben a kocsi fordul, úgy hogy fordulás közben a kerekek egyike sem csúszik. A rúgós (m) himbák egymással párhuzamosak és egy közös (n) tengelyen ülnek lazán. Ezen himbák az (e) tengelyeket az alábbi módon kötik össze egymással. A tengelyek és himbák összekapcsolására csuklók szolgálnak, melyek a tengelyeknek a haladás irányában a szükséges merevséget megadják ugyan, azonban egyúttal teljesen függetlenekké teszik azon függélyes és harántirányú elmozdulásoktól és visszahatásoktól, melyeket reájuk az út egyenetlenségei gyakorolnak. A tengelynek a rúgós himbákra való függesztése vagy erősítése a következő módon van foganatosítva : Az (m) rúgós himbák mindkét felől csapokban végződnek, melyeken kétkarú (q1 q2 q3 q4 ) hüvelyek foroghatnak, míg ez utóbbiak fejeit a tengelyekkel (o, o1 , p. p1 ) csuklók kötik össze. Az (o, o1 ) csuklók két irányban való forgást engednek meg, és pedig függélyes és hosszirányban, miközben a tengelyt a haladás irányában tartják. A (p p1 ) csuklók három irányban való forgást tesznek lehetővé, úgymint függélyes, hossz- és harántirányban. A függélyes irányú forgás mindkét féle csuklónál a tengelyben történik. A három forgást megengedő (p p1 ) csuklók azért szükségesek, hogy a tengelyek függetlenségét biztosítsák. Ha valamelyik kerék egy akadállyal találkozik, a tengely egyik vége fölemelkedik s az (n) tengelyhez képest elfordul, anélkül, hogy azzal párhuzamos maradna. Ennélfogva a csavarodások elkerülése czéljából szükséges, hogy egyik csukló a tengely fölemelt végének az (n) tengelyhez való közlekedését vagy attól való eltávolodását lehetővé tegye. Ezen négy kormányzott kerékkel és rúgós himbával bíró mellső alváz az út által okozott rezgéseket és lökéseket, ha nem is szünteti meg teljesen, de a lehető legnagyobb mértékben csökkenti. Azonkívül lehetővé teszi, hogy teherszállító automobiloknál vasabroncsos kerekek legyenek alkalmazhatók. annélkül, hogy a mozgató szerkezetek vagy a kocsiváz elmozdulásaitól j kellene tartanunk. Az (m) himba merev is ' lehetne, mely esetben a fölfiiggesztés szintén kielégíthetően volna foganatosítható, azonban előnyösebb a himbát rugalmasan kiképezni, különösen ha a kerekek nincsenek légtömbös abronccsal ellátva. A mellső alváz négy kereke négy támaszpontot képe?, minek következtében a mellső alváz a hátsó kerekek kitérésének nagy mértékben ellenáll. Ebben tehát a rendes vontatószerkezetektől lényegesen különbözik, amennyiben ezeknél a hátsórész egy derékszög segélyével van a mellső alvázhoz kapcsolva, úgy hogy a hátsó és mellső alvázak különböző irányokban térhetnek ki. Ellenben itt a kocsi hat támaszponton nyugszik és a harántirányú kitéréseknek jelentékenyen ellenáll. Ezen berendezés következtében hátrafelé épp oly könnyű haladni, mint előre. A külön (r) hátsó tengelyt (c1 ) rúgók kötik össze az alvázzal, melyek középen (t) csapok és egyik végükön (u) villa segélyével vannak a kocsivázhoz kapcsolva, míg a másik végük a hátsó tengely (rl ) szelenczéjéhez van erősítve, és pedig egy (v) tengely segélyével, melynek csuklója a rúgóval párhuzamos. Az (r1 ) szelencze alsó részét két (s) csatlórúd köti össze a kocsivázzal, mely csatlórúd tengelyei gombcsuklókban végződnek. Az (r1 ) szelencze elmozdulásai közben mindig függélyes. Ezen berendezés, míg egyfelől a fogaskerékszerkezetet befogadó szelenczének a kocsivázzal való összeköttetését kellően biztosítja, addig másfelől lehetővé teszi, hogy a hátsó tengely kerekei a mellső alváz kerekeihez képest teljesen szabadon és azoktól függetlenül mozdulhassanak el. A hátsó tengely úgy rendezhető el, fiogy
