32961. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken

a (21) fogazott léczet a (28) fogaskerék­ből kikapcsolja. Ezen kioldó szerkezet ál­talánosan ismeretes s azért nincs is föltün­tetve. Mint a 2. és 11. ábrán látható, a (120) vonórúd fölső vége egy (127) kar sza­bad végével áll csuklós kapcsolatban, mely kar másik vége egy (128) lengő tengelyre van erősítve. A (128) tengely egyik vége az egyik (10) tartónak egy (129) nyílásá­ban (7. ábra), másik vége pedig az egyik (17) tartónak egy nyílásában nyugszik. A (128) tengely külső végére egy (130) kar van erősítve (1. ábra), mely a (131) csatló­rúd útján a (96) tabulátorrúdra szerelt (106) karral áll csuklós kapcsolatban. A szerkezet úgy van foganatosítva, hogy a (120) vonórúd a tabulátorbillentyű lenyo­mása alkalmával lesülyed s a (128) ten­gelyt a gép hátsó része felé lendíti, minek következtében a (96) tabulátorrúd a gép mellső része felé lendül s a (95) ütköző­ket a kocsiváz (94) ütközőjének pályájába hozza, miközben a (126) emelő a kocsit a továbbkapcsoló mechanizmustól szabaddá teszi. Könnyen belátható, hogy a (128) lengő tengely azért van a tabulátor-billen­tyűt a tabulátor-rúddal összekötő mecha­nizmusba iktatva, hogy ez utóbbi a gépen alkalmazott hosszú tabulátor végén legyen elrendezhető. A sorvégző ütközők egy (132) lengő­rúdra vannak szerelve (10. ábra), mely a fölső helytálló (9) sínből kiemelkedő (133) karok ágyaiban nyugszik. Ezen rúd nem kü­lönbözik lényegesen a Monarch-írógépeknél rendszerint használt rúdtól, kivéve, hogy hosszabb s a kocsikioldó billentyűvel való összeköttetése a rúd végén van elrendezve, és pedig oly formán, mint a tabulátor­billentyűnél és rúdnál láttuk. A sorvégző rúd egyik végéből egy (134) kar áll ki a gép hátsó része felé (1. ábra), melynek (135) csapja egy (137) rúd fölső végének (136) hasítékával kapcsolódik, a hol a (137) rúd alsó vége a (138) helyen (2. ábra), a (128) lengő tengelyre erősített (140) já­rom (139) karjával áll csuklós kapcsolat­ban (11. ábra). A (140) járom a (128) lengő tengely (127) karján túlér s belső végén egy hátrafelé irányuló (141) kart hord (2. ábra), mely egy (142) rúd útján a (143) szögemelő hátrafelé irányuló végével van csuklósan összekötve. A (143) szögemelő a (145) tartóba csavarolt (144) fejes és vál­las csavarra van ágyazva, a hol a (145) tartó a gép főkeretének egyik hátsó osz­lopán kiképezett (147) fülekkel kapcsolódó (146) csavarok segélyével van ezen oszlop­hoz erősítve. A (143) szögemelő hátrafelé irányuló karját egy (149) tekercsrúgó rend­szerint a (145) tartóból kiálló (148) üt­köző peczek felé húzza, amennyiben a (149) rúgó egyik vége ezen peczekhez, másik vége pedig a szögemelőről lelógó (150) kar-I hoz van erősítve. A szögemelő fölfelé irá­nyuló karjához egy (151) tolórúd csatlako­zik, mely a gép előrészéig halad s mellső végén egy (152) kioldó billentyűvel van el­látva. A (151) rúd mellső vége a (153) keretrésznek egy nyílásában vezettetik, me­lyen a (151) rúd lazán halad keresztül. A szerkezet úgy van foganatosítva, hogy a (152) kioldó billentyűnek a gép hátsó ré­sze felé való tolása alkalmával a (143) szögemelő elmozdul s a (142) rúd a (141) kart lehúzza s ez által a (140) jármot a gép hátsó része felé lendíti, minek követ­keztében a (137) rúd lesülyed s a (132) rúd a gép hátsó része felé lendül. A sor­végző ütközővel ellátott (132) rúdnak ezen elmozdulása folytán az ütköző a gépállvá­nyon vele összeműködő ütköző mellett az ismert módon elhaladhat. A (132) rúd a szokásos (154) visszatérítő rúgóval és (155) fogantyúgombokkal van ellátva. A papirvezető szerkezet legjobban a 12. ábrán látható. Mint a 8. ábra mutatja, a (42) fülekbe ágyazott (44) rudakra két (156) kar van szerelve, mely karok a 12. ábra szerint a henger mögött lefelé halad­nak s egy (157) rúd segélyével vannak egymással összekötve, mely a (158) vezető görgőket hordja. Ez utóbbiakat a (156) karokhoz erősített (159) rugók nyomják a hengerhez, mely rugók a liengerkeret vég­darabjainak hosszirányban haladó karjaiba illesztett (160) beállító csavarokhoz tá­maszkodnak. A hengerkeret mindegyik vég-

Next

/
Thumbnails
Contents