32893. lajstromszámú szabadalom • Kéménytoldat

tes, fölül pedig kerek keresztmetszetűek. A (11) szélvezeíő fölületek a (12) szívó kúpnak kifelé hajlított peremei és a (13) csavarokkal tartatnak össze (3. ábra). A szívókúpnak alkotó részei alul a (14) karimákkal vannak ellátva (1., 3. és 9. ábra), melyek a szögleteken egymásra fölfekszenek és a (15) csavarok által tartatnak össze. A kéményre illesztendő (16) toldat négy darab (17) lemezből áll, melyeket (18) csavarok kapcsolnak a (12) szívókúp falaihoz. A 2. és 4. ábra szerint a (12) szívókúp és a kéményre illesztendő (16) toldat több szegmens-szerű részből van összeállítva, melyek kifelé hajlított (19) peremeikkel a (20) ta'plemezeket foglalják be. E lemezeknek be- és kifelé irányuló (21) és (22) erősbítéseivel megnagyobbított (23) és (24) élei (2. ábra) a (16) toldatnak valamely meghosszabbító cső peremén támasztékul szolgálnak; a (20) talplemez (22) nyúlványán lévő (25) lyukak a szélnyomás ellen biztosító támasztórudak beerősítésére szolgálhatnak. A toldatot vagy egy szűkebb csőre húzzuk föl, vagy egy bővebbe toljuk be s lötyögés, illetve ingadozás ellen biztosítjuk. A szegmenslapok a (20) talplemezek alatt úgy vannak kimetszve, hogy (26) hasítékokat alkotnak, melyek a (16) toldat alsó részeinek fölerősítése alkalmával rugalmasan vagy összeszorulnak vagy kitágulnak. Ezenfölül a (20) lemezek alatt a (16) toldat kistancolt lyukakkal van ellátva, melyekben a (20) toldat falából kiképezett rúgós (27) nyelvek állanak elő. E nyelveket befelé irányítjuk azon esetben, ha a (16) toldatot egy szűkebb csőre húzzuk föl, a másik esetben pedig kifelé. A (27) nyelvek annyira hajlítandók be, illetve kifelé, hogy összetoláskor jól reányomódjanak a toldat fölvételére szolgáló cső belső vagy külső falára} a mikor is a (16) toldat (20) talplemezének (23) és (24) támasztó éleivel fekszik reá az említett cső fölső peremére. Az 1., 2., 4. és 5., 6. ábrából látjuk, hogy mily módon van a fölső födél hozzáerősítve a (12) szívókúphoz, illetőleg a (16) toldathoz, a (28) forgástengelyt tartó (29) kengyel segélyével. A (29) kengyelnek alsó (30) vége (1. ábra) egy keskenyebb (31) nyelvben (2. ábra) folytatódik. A (12) szívókúp fölső peremén két, egymással szemben fekvő (32) kidomborodással és ez utóbbi alatt fekvő két (33) begörbítéssel van ellátva (4. ábra). A (32) kidomborodás és (33) begörbítés között egy keskeny (34) hasíték van, melyen a (29) kengyelnek (31) nyelve áthatol; a kengyelvéget a (12) szívókúppal a (35) csavar foglalja szilárdan össze. Mint látjuk tehát, a (29) kengyel végével a szívókúp (32) kidomborodásán belül (31) nyelvével pedig a (33) begörbítésen kívül fekszik, s (30) alsó végének (36) fölfekvési fölületeivel a szívókúpnak a (34) hasíték melletti falára támaszkodik; ezen összeköttetés szilárdsága mellett igen könnyen oldható, minthogy csupán egy-egy (35) csavarra van szükség. A sisakot a kihegyezett (28) tenge'y tartja, melynek csúcsán a (37) talpcsapágy foroghat, mely utóbbit a (3) tsngelytok vesz körül (1. és 2. ábra). Avégből, hogy a forgástengely (38) csúcsára ágyazott (37) ta'pcsapágyat erős szélnyomásoktól eredő lecsúszás ellen védjük és hogy a sisaknak fölső ágyazását minden körülmények között biztosít :uk, a (3) tokba (39) azbesztgyűrű van behelyezve, melynek leesését a (3) tok falának (40) beszcgelése akadályozza meg. Ezen (39) azbesztgyűrű kis játékkal veszi körül a (28) tengelyt, úgy hogy a sisak forgása alkalmával a tengelyen kissé ideoda csúszhatik; az azbesztgyűrű anyagának sajátosságánál fogva a tengelyre kencleg is hat. Avégből, hogy a (28) tengelyen a sisaknak alsó nyakcsapágyát olajozhassuk, és hogy a sisaknak véletlen fölemelkedését megakadályozzuk, mint az 1. és 6. ábrákból kitűnik, egy különös szerkezetű és a tengely alsó végén, illetőleg a tengelyt tartó kengyelen zárórúgóval ellátott kenőszerkezet van elrendezve. E kenőszerkezet egy fölül nyitott (41) csészéből áll, mely a (29) kengyelre és