32808. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet szövőszékek nyüstjeinek mozgatására

— 3 -bordaládáját mozgató forgattyútengely minden egyes körülfordulásánál az egyik vagy másik irányban mozog. A kapcsoló tagok mindegyike a menesztővel való összeköttetése czéljából alsó vége közelében egy-egy (g) bevágással van ellátva, mellyel a kapcsoló tag a menesztőt megfogja, úgyhogy utóbbi a kapcsoló tagot föl- és alá menő mozgásaiban magával viszi. A (g) bevágások fecskefarkalakúak, hogy a véletlen kikapcsolódás megakadályoztassák; a bevágás szája tehát nem oly széles, mint maga a bevágás. A kapcsoló tagok és a menesztő be- és kikapcsolása akkor történik, mikor a menesztő kilengésének egyik és másik határához ér, az 1., 9., 12. és 13. ábrák összehasonlításánál pedig láthatjuk, hogy akkor, mikor az egyik kapcsoló tag ama helyzetben van, hogy a menesztőrudat ennek legfölső állásánál megfogja, a másik kapcsoló tag ama helyzetben van, hogy a menesztővel ennek legalsó helyzetében kapcsolódhatik. Ily módon a menesztő a fölfelé vagy lefelé mozgás kezdetén az egyik vagy másik kapcsoló taggal kapcsolódhatik és a megfelelő nyüst a menesztő mozgása alatt az egyik vagy másik irányban emelhető vagy siilyeszthető; ha a menesztő kilengésének végére ért, igen kis úton ellenkező irányban mozog, hogy ily módon könnyebben juthasson ki a fecskefarkalakú (g) kivágásból, ebben a helyzetében pedig egy pillanatra megmarad, hogy ily módon a kapcsoló tag be-, illetőleg kikapcsolódhassák. Ezt a mozgást az (L) korong sajátságos alakja teszi lehetővé, a mit legjobban a 9. ábrából láthatunk, a hol a menesztő a (H) kapcsoló tag bevágásának közepén áll. Ezen helyzet alatt a nyüst nyugalomban áll. A (H és I) kapcsoló tagoka menesztőből (M) peczkek által kapcsoltatnak ki akkor, ha e peczkeket alkalmas excenterkorongok előre tolják, úgy hogy véletlen bekapcsolódás be nem következhetik. A (g) bevágások mögött (h) toldatok vannak kiképezve, melyek arra szolgálnak, hogy a kapcsolás mindig csak a kapcsoló tagpárok egyikének bevágásával történjék, minthogy a menesztő föl- és lemenésénél ezek a toldatok, mint clZt cl 12. és 14. ábrákból láthatjuk, úgy kapcsolódnak egymással, hogy csak az egyik tag bevágása foghatja meg a menesztőt. Az (M) peczkek, melyek a (H) és (I) kapcsoló tagokat a menesztőtől távol tartják, az (i) lemezek között vezetődnek (lásd 1., 7. és 8. ábra). Az (i) lemezek (f) rudak útján vannak az állványon megerősítve. Az (M) peczek egyik vége az egyik vagy másik kapcsoló tagra hathat, a peczek másik vége pedig az (N) excenterhez támaszkodik. Ilyen excenterek és peczkek ugyanoly számban vannak elrendezve, mint a hány nyüstje van a szövőszéknek, a jelen esetben tehát öt. Hogy már most a kapcsoló tagokat a peczkekre nyomjuk, (0) szögemelők vannak az állványon forgathatóan elrendezve, melyek (j) toldataikkal (9. ábra) a kapcsoló taghoz szorulnak az által, hogy a (k) rugók a szögemelők másik karját lehúzzák (9. ábra).. Ezek a (k) rugók, mint azt a 10. ábra mutatja, fémkengyelekhez vannak kötve, melyek egyrészt az (0) szögemelőket, másrészt az (m) helytálló tartókat közrefogják (7. és 10. ábra). Az (N) excenterek egy (P) karmantyúra vannak szerelve, mely az (n) peczek segélyével a (p) csapágyakban ágyazott (o) tengelyre van fölékelve. A (P) karmantyú — mint azt az 5. ábrából láthatjuk — szabályos sokszög-, esetünkben ötszögkeresztmetszetű, az (N) korongok pedig hasonló alakú fúratokkal vannak ellátva, hogy a karmantyúra rátolva, azokat ily módon az (o) tengelyen tetszőleges szög alatt beállíthassuk. A (P) karmantyút, ha azt a nyüstök száma megkívánná, ötnél több oldallappal bíró karmantyú által is helyettesíthetjük. Az (o) tengely a (J) menesztő mindenkori fölső vagy alsó határállásának elérésénél egy-egy darabbal elfordul, úgy hogy az (N) korongok a menesztő nyugalmi helyzetében a kapcsoló tagokat kikapcsolják. Ama mozgások száma, melyek az (o) tengellyel annak egyszeri körülfordulása czéljából közöltetnek, a (P) karmantyú oldalainak számával, ez esetben