32783. lajstromszámú szabadalom • Tárcsaszűrő
— 3 — a homok-, illetve szűrőrétegen áthatolva, a megnyitott (22) furatokon keresztül a homokot, illetve a szűrőanyagot a kamrákból a (30) edénybe ragadja magával. A munkafolyamat ezen szűrőnél, mihelyt a szűrőkamrák, illetve az átlyukgatott(ll, 18) bádogfalak közötti terek a fönt leírt módon friss szűrőanyaggal töltettek meg, a következő lesz: A (37 39 47 49) csapokat és a (25) szelepeket elzárjuk, a (40) csapot megnyitjuk s a (43) bebocsátó csövön és (44) szelepén keresztül a szűrendő folyadékot, rendszerint egy magasabban fekvő edényből a szűrőbe, illetve a (21) csatornába bocsátjuk, úgy hogy ezen folyadék a (24) furatokon keresztül az (1) és (2), (3 és 4) stb. tárcsák közötti terekbe áramolhat s az ezen tereket körülzáró szűrőrétegeken áthatolva, a (2) és (3), (4) és (5) stb. tárcsák közötti terekbe lép és megszűrve s a fölső (73) furatokon keresztül a (20) csatornába s a (46) csövön, (40) csapon és (41) szifóncsövön keresztül a (42) kádba érkezik, honnan az (54) csövön át a megszűrt folyadék befogadására rendelt tartányba vezettetik. A 10., 12. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a (71) állvány egyszerűsítve van és egy ürös (52) tárcsával van ellátva, melynek (59) üregébe a (60) csövön, (61) csapon és (64) fúraton keresztül hevítésre szolgáló gőz vezethető. Sok esetben elegendő egyetlen (51) szűrőtárcsa és egyet- j len fönt elrendezett (67) vízszintes csatorna, mely az (52) fűtőtárcsán is áthatol. A (67) csatornába a már föntebb is említett (36) csővezeték torkol, mely ugyanúgy, mint az előbbi kiviteli alaknál, a (37) csap segélyével zárható el. A (36) vezetékből egy (66) csappal ellátott (65) cső ágazik el az (51) szűrőtárcsa és az (52) fűtőtárcsa közötti térbe, melynek alsó részében is egy vízszintes (63) fúrat foglal helyet, melyhez a (44) csappal ellátott (43) bevezető cső csatlakozik. Az (59) fűtőtérben lecsapódott víz a (62) szifóncsövön vezettetik el. Az (51) szűrőtárcsa legalsó részén egy (58) kiürítő csap van elrendezve. Kívülről a szűrőt egy (72) tömör tárcsa födi be, mely egy (55) csapszög segélyével van az (51) tárcsához foglalva s kerületén tömítve van. A tárcsákra középen, hol az (55) összekötő csapszög áthalad, agyak vannak öntve, melyekbe ezen csapszög pontosan beleillik. A szűrő ezen részeit egy (57) csavaranya és egy (56) ék vagy efféle tartja össze, úgy hogy ezen részek könnyen szétszedhetők. Ha az (56) éket kihúzzuk, akkor úgy az (51) szűrőtárcsa, mint az (53 72) födő is levehető és a szűrő szétszedhető. Ha az éket helyén hagyjuk és az (57) csavaranyát meglazítjuk, akkor az (55) csapszög helyén marad s az (53) és (51) tárcsát levehetjük. Szükség esetén több (55) csapszöget is alkalmazhatunk. Az (53) födőlemez fönt egy (70) csőben folytatódó (69) vízszintes csatornával, alul pedig (49) lebocsátó csappal van ellátva. A berendezés többi része ugyanolyan marad, mint az először ismertetett kiviteli alaknál láttuk. A -megtöltésre szolgáló szűrőanyag (homok, magas kemencze salakja) itt is készen tartatik a (30 31) edényben s a szűrőtárcsa megtöltése oly módon történik, hogy a megnyitott (35) csapon keresztül (10. ábra) egy magasabban fekvő tartányból tiszta vizet bocsátunk a megindított (33) körszivattyúba, miközben az (50) fenékszelep és a (36) cső (37) csapja szintén nyitva áll, úgy hogy a víz a homokot magával ragadja s a (67) csatornán és (68) fúraton kerésztül a (11 18) szűrőfalak közötti térbe viszi. Az (58) csap eközben zárva marad s a (49) csap nyitva áll. A szűrőanyag a (11 18) falak között visszatartatik s a víz a szűrőanyagon áthatolva, a (49) csapon keresztül eltávozik. Ha a kamra egészen a (68) fúratig megtelt szűrőanyaggal, vagyis eltömetett, akkor a vízfolyás a (49) csapon keresztül megszűnik s ezen csapot, valamint az (50) fenékszelepet elzárjuk és a (33) körszivattyút is megállítjuk, minek megtörténtével a szűrő munkára kész állapotban van.
