32655. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés elektromótorokhoz

— 4 erősségét szabályozó (75) ellenállás van kap­csolva, maga a mótor mellékáramkörű motor gyanánt van kiképezve, melynek fegy­verzetét (76), gerjesztő mágneseit pedig (77) jelzi. A (H) áramfordító és a (B) kapcsoló­henger között oly függőség áll fönn, hogy az áramfordítót csakis akkor lehet forgatni, mikor a kapcsolóhenger a kikapcsoló állás­ban van. A most leírt berendezés működési módja a következő: Mikor a berendezés a kikapcsoló állásban van, a (D) mótor és így a (C) kommutátor is nyugalomban van, az (E) főkikapcsoló és a (G) maximálkikapcsoló kontaktusai az áramkört nyitva, az (F) centrifugáiszabá­lyozó kontaktusai pedig zárva tartják és a (23) gyűrű nem érintkezik a kommutátor kontaktus rugóival. Ha már most a kap­csolóhenger (13) forgantyúját akként for­gatjuk el, hogy a kapcsolóhenger első állásába (1. az 1—1 állást az 5. ábrán) jut, a (68) excenter oly helyzetbe jut, hogy az (E) főkikapcsoló (61) karja elfordul és a (62) harántdarab útján a (63, 64) kontaktusokat egymással összeköti. Ekkor a következő áramkör (4. ábra) létesül: Negetiv tápláló vezeték-, (78) vezeték, (64) kontaktus, (62) harántdarab, (63) kontaktus, (79) vezeték, (69) szikraoltó elektromágnes, (80) vezeték, (81) sarokszorító, melytől az áramkör a kö­vetkező módon ágazik el: 1. elágazás: (82) vezető, (73) ellenállás, (D) mótor, (83) vezeték, (11) kontaktus, (B) kapcsolóhenger (2) kefe, (84) vezeték, pozitív tápláló vezeték; 2. elágazás: (85) vezeték, (76) mótorfegy­verzet, (86) vezeték, (87) sarokszorító, (88) vezeték, (G) maximálkikapcsoló elektromág­nese, (881) vezeték, a kommutátor egyik keféje, a kommutátorhenger és a megfelelő másik keféje, (89) veaeték, a kapcsolóhenger (5) keféje, melynél azonban az 5. ábra szerint a kapcsolóhenger emez állásánál az áramkör meg van szakítva. A (89) vezeték azonban a (72) kondenzátoron át össze van kötve a (90) vezetékkel, mely a (881) veze­téket kapcsolja a kapcsolóhenger (1) kefé­jével, úgy hogj az áram eme két úton az (1) keféhez és innen a következő uton : (74) ellenállás, (4) kefe, (B) kapcsolóhenger, (2) kefe, (84) vezeték a pozitív tápláló veze­tékhez megy. 3. elágazás : (91) vezeték, (92) sarokszo­rító, (93) vezeték, (H) átkapcsoló, (94) veze­ték, (95) sarokszorító, (96) vezeték, (H) át­kapcsoló, (100 és 101) vezeték, (66) elektro­mágnes, (103) vezeték, (75) mező ellenállás, (10) kefe, (B) kapcsolóhenger, (2) kefe, (84) vezeték, pozitív táplálóvezeték. A (H) át­kapcsoló átállításánál az áram ellenkező irányban folyik át a mezőn, anélkül, hogy a leírt kapcsolá3 egyébként változnék. Eme leírt áramkörök olyanok, hogy az (I) mótor fegyverzete a maximál kikapcsoló és az (E) főkikapcsoló mágnestekercselésével, a kioltó mágnessel és a (74) ellenállással a (D) mótor a (73) ellenállással és az (I) mó­tor mezeje a (66) mágnessel van lánczola­tosan kapcsolva, tehát az (Ij mótor meze­jének mágneses intenzitása maximális, to­vábbá, hogy a (D) mótor indúl, forgásnak indítja ily módon a kommutátort és az ennek ellenállásai szerelésére szolgáló korongokat, melyek ventilátor módjára hatva a kommutátoron ezt hűtő levegőára­mot szívnak át. Ugyanekkor a centrifugái­szabályozó forgótömegei is kifelé kitérnek és az általuk működtetett kontaktust meg­szakítják. Ugyanekkor az (1) mótor is las­san indúl, a (66) elektromágnes gerjed és az (E) főkikapcsolót a bekapcsoló helyzet­ben tartja. Ugyanez az áramkör marad meg akkor is, mikor a kapcsolóhengert az 5. ábrán látható (2—2) állásba állítjuk, az eltérés csakis az, hogy most már a (3) kefe is érintkezik a kapcsolóhengerrel és a (74) ellenállás egy részét röviden zárva, a (4) kefe szerepét veszi át. Ennek következté­ben az (I) mótorfegyverzet árama erősödik és a mótor gyorsabban forog. A kapcsoló­henger eme (2—2) állásánál a (68) excen­ter elereszti az (E) kikapcsolót és ezt nem ez az excenter, hanem a gerjesztett (66) elektromágnes tartja a bekapcsolt állásban. A kapcsolóhengernek következő, az 5. ábrán látható (3—3) állásánál a (3) és (4)

Next

/
Thumbnails
Contents