32607. lajstromszámú szabadalom • Üzemrendszer villamos és nyomóléghajtás alkalmazásával villamos erőtelepek, különösen villamos vasutak számára

lyozzuk a (P) és (E) motorok nyomólégilletve áramhozzávezetését. A föltüntetett foganatosítási alak szerint az első kocsi áramszedője juttatja az összes motorkocsiknak az áramot. Ha ezt el akarjuk kerülni, úgy még egy átmenő áramvezetéket kellene alkalmazni, a melyhez az áramszedők kapcsoltatnának. Látható, hogy egyfázisú váltóáram vagy egyenáram alkalmazása esetén két átmenő áramvezeték elégséges, mimellett az egyik áramvezetéket a sínek képezhetik. Többfázisú váltóáram alkalmazásánál az átmenő vezetékek száma eggyel szaporodik. A (D3) nyomólevegővezeték esetleg elmaradhat. A 11. ábra olyan foganatosítási alakot tüntet fel, a melynél a kocsiba nagyfeszültségű áramot vezetünk, melyet a kocsin elhelyezett (TI T2) transzformátorok segélyével transzformálunk. Az áramvezetékek száma ugyanaz marad, mint a 10) ábrában. A 12. ábra hasonló esetre vonatkozik, de a (H) kontrollerhez csak alacsony feszültségű vezeték vezet. Ez esetben az átmenő vezetékek száma eggyel nagyobb. A leírt rendszer összes foganatosítási alakjainál normális menetsebesség mellett a (P) mótor mindig üresen jár. A (P) mótor esetleg kiiktatható pl. a 673975. számú amerikai szabadalomban ismertetett kapcsolás segélyével, a melyet ugyancsak a (H) kontroliéi1

közvetítésével működtethetünk. Az újból való bekapcsolás jelen rendszernél, ha az csak a kocsi nyugalmi helyzetében foganatosítandó patáskapcsolás alkalmazásánál is lehetséges, mert a kocsi megindítása előtt a kapcsolásnak a (P) motorral összekötött része nyomás alatt álló levegő segélyével lassan úgy állítható, hogy a kapcsolás beiktatása lehetséges. Frikciós kapcsolás alkalmazásánál a beiktatás mindig lehetséges. Végül az ismertetett rendszer alkalmazásánál minden kocsiban egy külön kapcsoló rendezhető el, a mely lehetővé teszi, hogy7 az (E) mótor akkor is kapjon áramot, ha a (H) kontrollercsap vagy a (c) centrifugáiszabályozó megszakította az áramkört. Ha a pálya egy rövidebb darabján nagyobb ' emelkedés győzendő le, úgy az említett kapcsoló kezelésével elérhető, hogy a kocsi elektromosan és pneumatikusan hajtatik. A (H) kontrollernek oly szerkezete is lehet, hogy bizonyos beállításnál mindkét mótor hajtja a kocsit. Az ismertetett üzemrendszer nemcsak elektromosvasútaknái, hanem minden elektromos, stacioner erőtelepnél is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Üzemrendszer villamos és nyomólég-hajtás alkalmazásával villamos erőtelepek, különösen villamos vasútak számára jellemezve azáltal, hogy indításnál a hajtandó tengelyt először bizonyos'nagyobb sebesség eléréséig kizárólag a nyomólégmótor (vagy ilyen motorok csoportja) és a normális sebesség elérése után kizárólag az elektromotor (vagy ilyen motorok csoportja) hajtja, míg a közbenső szakasz alatt a nyomólégmótor egyedül vagy a villamosmótorral együtt létesíti a vonat gyorsulását, mimellett a villamos mótor a nyomólégmótorral csak a hajtott tengely közvetítésével áll összefüggésben és az elektromotor számára való indító ellenállások a szokásos foganatosítással szemben egészen vagy nagyrészt el vannak hagyva és a szabályozó ellenállások ennek megfelelőleg egyszerűsítve vannak, oly czélból, hogy olyan elektromotorokat alkalmazhassunk, melyek a megindításnál semmi vagy csak kis vonóerőt fejtenek ki és hogy a rendszernek villamos vasútaknái való alkalmazása esetén az állomások körében a a tápvezetékek mellőzhetők legyenek. 2. Az 1. igényben védett üzemrendszer egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az elektromos és a nyomólég-mótor a hajtandó tengelyt (járműtengelyeket) kiiktatható kapcsolások közvetítésével hajtják. 3. Az 1. igényben védett üzemrendszer egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az elektromos- és a nyomólégmó-